Gépi tanulás segíti a sérült képek helyreállítását
A gépi tanulás módszerét elsősorban az ismeretlen vagy bizonytalan eredetű műalkotások alkotójának azonosításához, vagy a hamisítványok kiszűréséhez használják, azonban szerepet kaphat a restaurációs munkákban is.
A festmények, rajzok restaurálása során az eredeti állapot visszaállítása a cél, azonban nem egy esetben az idők során olyan módon változott meg az alkotás, amely rendkívüli kihívások elé állítja a restaurátort. Egy holland-kínai kutatópáros a gépi tanulás konvolúciós neurális hálózati módszerét igyekezett felhasználni e feladatra, mégpedig néhány megkopott Van Gogh tusrajz segítségével, számolt be róla a TechXplore .
A képek jelenleg olyan állapotban vannak, hogy azok bemutatásra vagy művészettörténeti vizsgálatokra alkalmatlanok, s pár évtized alatt teljesen tönkremehetnek a tus kifakulása és a színek megváltozása miatt. Van Gogh eredetileg kék, fekete és lila tust használt a rajzokhoz, mára sok rajzon ezek szinte egyöntetű világosbarnává váltak. A Delfti Műszaki Egyetem kutatója, Jan van der Lubbe és kollégái olyan módszert fejlesztettek ki, amely képes a meglévő nyomok alapján rekonstruálni, miként nézhetett ki egy-egy kép eredetileg. A munkájukról készült tanulmányt a Machine Visions and Applications szakfolyóirat közölte.
A gépi tanulás folyamatához a különböző állapotokat tükröző reprodukált rajzokat pixelenként mérte fel az algoritmus, majd a tanulást követően előállította a rajz eredeti képét. Az algoritmussal nem csak a múltba lehet visszapillantani, hanem azt is jelzi, hogy a jövőben miként változik tovább egy adott kép állapota. A kutatók a későbbi munkáikban szeretnék kibővíteni az adatokat az alkotásokon felhasznált különböző típusú és színű tus vagy tinta kémiai tulajdonságaival is, amely a vizuális adatokon túl plusz információt jelent, így a változásokról pontosabb képet kaphatunk.
Habár a kísérletekben kimondottan a Van Gogh rajzokon tanult és dolgozott az algoritmus, a módszer kiválóan alkalmazható más rajzok, vagy akár régi dokumentumok, kéziratok rekonstruálásához is. Van der Lubbe szerint olyan műveket is lehet a segítségével rekonstruálni majd, amelynek eredeti példánya nem maradt fenn, csak korabeli másolat, s ezekből az algoritmus a mostaniakhoz hasonlóan képes lesz előállítani az eredeti képet.
Miként készült a nebrai korong?
A világörökségi védelmet élvező lelet anyagának eredete ismert, azonban a készítés mikéntje eddig nem volt az.
Monszunra várva pusztultak el az ősi kétéltűek
A mintegy 232 millió éve élt, szalamandrához hasonló állatok földbe vájt üregeikben várták az esős időszakot, amikor a végzetük elérkezett.
Átadták a Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal tudósnak ítélték oda 2024-ben az elismerést.
Láthatunk még valaha gyapjas mamutokat?
Egyre több helyen találkozhatunk olyan hírekkel, melyek kihalt fajok feltámasztásával kapcsolatos kérdéseket feszegetnek. Ez alkalommal nyerjünk egy kis bepillantást ebbe az érdekes, ám kihívásokkal teli témába.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
