A Mars egy ősi folyómedrét vizsgálták
Az Európai Űrügynökség Mars Express szondája nagy felbontású fotókon örökítette meg az egykori folyót, a felvételek alapján pedig a kialakulását is elemezték.
A Mars déli féltekéjén a Nirgal Vallis nevű folyórendszer maradványairól 2019 novemberében készült felvételek a 3,5-4 milliárd évvel ezelőtti korszakról vallanak. A fotók a 700 km hosszúságban kanyargó folyóvölgy egy 75 km hosszú szakaszáról készültek. A Mars Express nagy felbontású (pixelenként kb. 14 méter) sztereó kamerája készítette a felvételeket, amelyekből a német űrhivatal, a DLR szakemberei kiszámították, hogy a folyó e szakaszán másodpercenként 4800 köbméter vizet szállított egykoron, ez kb. a duplája a Rajna torkolati vízhozamának.
A folyó és a mellékágai eltérnek az átlagos földi folyóktól, a meder keresztmetszete kimondottan U alakú és igen meredek, kb. 200 méter magasba emelkedő partok szegélyezik a 2 km szélességű, lapos völgyét. A völgy alakja arra utal, hogy a talajban lévő jég megolvadásából eredő talajvíz táplálhatta, ám valószínűleg nem állandó, hanem csupán időszakos folyó lehetett. A talajból eredő olvadékvíz elméletét a német kutatók laborkísérletekben is ellenőrizték, s a kísérletek szerint a völgy falai folyamatosan leomlottak, mert az olvadás miatt megszűnt a talaj stabilitása, s ezen omlások révén, a víz eróziója segítségével, a völgy hátráló mozgásával növekedtek maguk a folyóvölgyek. A kis oldalágak sok esetben amfiteátrum-szerű, kerek völgyfejek, amelyeket saját bolygónk vulkáni területeiről, pl. Hawaiiról, vagy a Colorado-fennsíkjáról ismerünk. Ilyenek akkor jönnek létre, ha nem a felszínen, hanem az alatt található a víz folyása számára kedvező adottságú kőzetréteg, s a felszín alatti erózió alakítja ki magát a völgyfejet.
Mintegy 400 kilométerre a most megörökített helyszíntől a Nirgal beletorkollik egy másik hasonló folyóvölgybe, az Uzboi Vallis nevűbe, amely észak felé szállította tovább egykor a vizet. A végállomás a 150 km átmérőjű Holden-kráter volt, amelyet kb. 250 méter mélységben töltött ki a víz.
A folyóvölgy egy vulkanikus eredetű fennsíkot szel át, s a felvételen is kivehető több lávafolyás nyoma is, a völgyekben pedig az uralkodó széliránynak megfelelő kis dűnék is sorakoznak.
Miként készült a nebrai korong?
A világörökségi védelmet élvező lelet anyagának eredete ismert, azonban a készítés mikéntje eddig nem volt az.
Monszunra várva pusztultak el az ősi kétéltűek
A mintegy 232 millió éve élt, szalamandrához hasonló állatok földbe vájt üregeikben várták az esős időszakot, amikor a végzetük elérkezett.
Átadták a Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal tudósnak ítélték oda 2024-ben az elismerést.
Láthatunk még valaha gyapjas mamutokat?
Egyre több helyen találkozhatunk olyan hírekkel, melyek kihalt fajok feltámasztásával kapcsolatos kérdéseket feszegetnek. Ez alkalommal nyerjünk egy kis bepillantást ebbe az érdekes, ám kihívásokkal teli témába.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
