Paulina, Tamás2025. június 22., vasárnap
Tudomány

Miért jártak libasorban a 480 millió éves trilobiták?

National Geographic Magyarország

Jelenkorunk állatainak csoportos viselkedését közvetlenül tudjuk tanulmányozni, azonban kicsit nehezebb ugyanezt kövületek alapján megtenni.

Forrás: Scientific Reports

Sok állat folytat összehangolt csoportos viselkedést, akár például vándorlás során, vagy élelemszerzéskor, tengeri ízeltlábú állatok közt Cousteau kapitány felvételei óta jól ismert példa a languszták libasorban vándorlása. E modern tengerekben zajló eseményekhez nagyon hasonlót elemezett, 480 millió éves, marokkói kövületekben, egy francia-marokkói kutatócsoport, s a Scientific Reports folyóirat hasábjain számoltak be a munkájukról.

Számos ősmaradványban találtunk már ilyen, csoportokban megkövült állatközösségeket, s különféle következtetések is születtek ezekről, örök kérdés azonban, hogy véletlenszerűen sodródtak-e egymás közelébe az állatok, vagy valóban csoportos viselkedés példája maradt ránk? A kutatócsoport a marokkói kőzetrétegekben egymás után sorakozó trilobiták kövületeit az állatok testtartása, és a maradványokat magában foglaló kőzetréteg aprólékos elemzése szerint is vizsgálata. Az Ampyx priscus fajba tartozó, alig 2 centis trilobiták számos ilyen sorát mérték fel, és kiderült, hogy az egyes sorok 3-22 egyedi állatból állnak (a kis létszámú csapatok valószínűleg töredékesen maradtak fenn). A vizsgált, összesen 105 állat közül mindössze egyetlen fekszik hanyatt, a többi normál testtartásban, háttal felfelé kövült meg. Közös még bennük az is, hogy egy irányba néznek a sorban egymást követő állatok, és a legtöbb esetben az előrébb lévő egyed hátranyúló testnyúlványait megérinti a mögötte lévő egyed – pont úgy, ahogy a ma élő languszták soraiban is láthatjuk. A sorokban fennmaradt állatok testének irányát pontosan megmérték, és az egymással bezárt szögek az esetek 98 százalékában egészen apró variációkat mutattak, ez pedig abból adódhat, hogy haladásuk során egymással fizikai kontaktusban tartották a tempót. Elemezték az egykori iszapból kialakult kőzetrétegek szemcsenagyságát, a benne lévő ásványi anyagok előfordulását ésa rétegben lévő zavarok nyomait.

A kövület, s mellette a róla készült modell, amelyen az állatok fizikai kapcsolatához szükséges, nyúlványaik egymással érintkező pontjait piros pöttyök jelzik.
Forrás: Scientific Reports

Az eredmények azt igazolták, hogy a 480 millió éve élt állatok nem véletlenszerűen egymás mellé sodródva kövültek meg, hanem valódi viselkedési minta őrződött meg a palává vált iszaprétegekben. A kőzetek elemzése alapján az egykori viharzóna lakói voltak a trilobiták, így egy-egy vihar idején igen rövid idő alatt betemette az állatokat az üledék, a viharok hullámverésének ereje azonban ahhoz kevés volt, hogy elsodorja a maradványaikat az eredeti helyükről. E marokkói kőzetrétegekben számtalan kiváló állapotban fennmaradt ősmaradvány rejlik, a rendszeresen előfordult viharok miatt. Az állatok nagyon gyorsan pusztulhattak el, ugyanis, hasonlóan a ma élő ászkákhoz, veszély esetén képesek voltak összegömbölyödni, erre pedig az összes kövület közt is extrém kevés példa van csupán. A sorban vándorló állatokra zúduló üledék pár centis rétege már megakadályozta azt, hogy oxigénhez jussanak, s egyúttal azt is, hogy a tetemeket megdézsmálják az iszapban lakó dögevők, amelyek számára szintén nem volt elegendő oxigén.

A csoportok kialakulásának két lehetséges, egymást nem kizáró, lehetősége. Középütt, az állat rajzán pirossal jelölt (4-5 sorszámmal) antennák kémiai érzékelőket tartalmazhattak, míg a zölddel jelölt (1-2-3 sorszámmal) nyúlványaikon a fizikai kapcsolattartáshoz szükséges mechanikai érzékelők foglaltak helyet.
Forrás: Scientific Reports

Mivel a vizsgált trilobiták nem láttak, így az egyedek közti kapcsolattartásban vagy valamely kémiai nyomjelző anyag, vagy a fizikai kontaktus (illetve mindkettő együtt) volt jelentős. Az, hogy a kövületeken az állatok nyúlványainak fizikai érintkezése is látható, az utóbbi elképzelést erősíti, így ezek a megkövült sorok a „vak vezet világtalant” szó szerinti, 480 millió éves eseteit mutatják be. Számos ízeltlábú hagyatkozik kémiai jelekre is, nagyon valószínű, hogy ez esetben is rendelkeztek az állatok valamiféle jelanyaggal, azonban sajnos a kövületeken nem maradtak fenn a kémiai érzékelők, így erről bővebbet nem lehetett kideríteni. Feltételezhető, hogy a trilobiták egykori szaporodó helyeikre vándoroltak, ugyanis szinte kizárólag olyan egyedekből állnak e sorok, amelyek az ivarérettség küszöbén voltak. Az sem kizárható, a mai languszták vándorlásának okaiból következtetve, hogy a trilobiták pont a végzetüket is okozó viharok elől menekültek sorba rendeződve.

Ahhoz, hogy ez a csoportos viselkedés kialakulhasson, fejlett idegrendszerre és érzékszervekre volt szükségük, így a mai ízeltlábúak körében egyáltalán nem ritka esetekre már legalább 480 millió éve lehetőségük volt az állatoknak.

Hozzászólások

Egyre gyakoribb a vakbélrák a fiatalabb generációknál

Egyre gyakoribb a vakbélrák a fiatalabb generációknál

A vakbélrák, egészen a közelmúltig olyan ritka volt, hogy a legtöbb orvos pályafutása során csak

Fotókon a planetáris ködök végtelen változatossága

Fotókon a planetáris ködök végtelen változatossága

Fényes Lóránd egy évet átfogó projektének célja a bolygó formájú, gyönyörű csillagködöknek a megörökítése volt. Az asztrofotós írása a National Geographic online felületén.

Ezért jelentette fel gyerekként szüleit a Nobel-díjas kutató

Ezért jelentette fel gyerekként szüleit a Nobel-díjas kutató

Stark Klára Aliz Nobel-díjas történetek című podcastsorozatában tudósokkal beszélget néha egészen meglepő életeseményekről.

Az európaiak érkezése előtt is volt lepra az Újvilágban

Az európaiak érkezése előtt is volt lepra az Újvilágban

Sokáig azt gondolták a szakemberek, hogy a lepra óvilági betegség, és Amerikába csak az európai hódítások során jutott el.

Már a kréta időszakban is fészkeltek madarak a sarkvidéken

Már a kréta időszakban is fészkeltek madarak a sarkvidéken

Bár a kréta időszakban a klíma a mainál melegebb volt, ám ekkor is volt hónapokig tartó sötét időszak a sarkvidéken.

National Geographic 2025. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlapNational Geographic 2025. februári címlapNational Geographic 2025. márciusi címlapNational Geographic 2025. áprilisi címlapNational Geographic 2025. májusi címlapNational Geographic 2025. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket