A Hubble is megörökítette a csillagközi üstököst

A 2019. augusztus végén egy ukrán amatőrcsillagász, Gennagyij Boriszov által felfedezett csillagközi vándort számtalan földi teleszkóppal vizsgálják a felfedezése óta, hiszen soha eddig nem volt lehetőség egy Naprendszeren kívüli eredetű látogató ilyen alapos megfigyelésére. Ez a lehetőség még néhány hónapig tart, s ezen időszak során igyekeznek a lehető legtöbb információt összegyűjteni az üstökösről.

A Hubble űrtávcsőnek október 12-én sikerült megfigyelnie a csillagközi égitestet. Az ekkor készült felvételsorozatból animáció is született, így az üstököst az égi háttér előtti elmozdulásában is megfigyelhetjük. A felvételeken az üstökös magját nem láthatjuk ugyan, azonban a mag körül a porból álló koncentrált, majd kifelé ritkulóan kiterjedő kómát igen.

Mivel az új üstökösök viselkedése sokszor kiszámíthatatlan, bármikor kifényesedhetnek, vagy, amint a Nap közelségébe kerülnek, akár fel is darabolódhatnak, ezért az űrtávcső további megfigyeléseket is végez majd, januárig betervezték a csillagközi üstökös folytatólagos vizsgálatait már a programjába. A Hubble nagy felbontású, részletekben gazdag képeket készít, így a kisebb változásokat is könnyen észre lehet majd venni. Természetesen számos földi távcső is az üstökösre irányul, különféle méréseket végeznek rajta, s ezek közül néhányról már be is számoltak a kutatók.

Az üstökös eddigi vizsgálatok alapján, annak ellenére, hogy egy távoli csillag körüli rendszerben alakult ki, nagyon sokban hasonlít a mi Naprendszerünk üstököseihez. Az összetevői közt színképvizsgálatokkal már kimutatták a cianid és a kétatomos szén jelenlétét, és ezek arányaiból arra is következtettek, összehasonlítva a „saját” üstököseinkkel, hogy olyan helyen keletkezhetett a naprendszerében, mint a mienkben a Kuiper-öv. A cianidnak köszönhető az üstökös kék színe, ezt a Hubble felvételén jól láthatjuk.