Ezt látta a déli félteke egén a TESS

A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) fő feladata, hogy a kamerái látómezejébe került csillagok körül távoli bolygókat keressen, amint egy bolygó a saját anyacsillaga előtt elvonul, s annak tőlünk látható fényét elfedve kissé elhalványítja. A 2018. áprilisi indítását követően augusztus 7-én készült az első felvétele, és szeptember 18-án jelentették be az első, általa felfedezett exobolygót. A TESS felvételein eddig 29 exobolygót fedeztek fel, és több mint ezer további jelöltnek vizsgálata még folyamatban van.

A műhold által belátható égboltot 26 részre osztották, ezek fele az északi, fele a déli féltekén helyezkedik el, s mindegyik szektort nagyjából egy hónapon keresztül fotózza a műhold, a működés első évében a déli félteke volt a célpontja. A szektorokat a négy kamera látómezeje teljesen lefedi, s egy-egy kisebb égterületről 30 perces fotókat készít. Ezek sorozatából, az egyedi felvételek összehasonlításával lehet megtalálni azokat az időről-időre elhalványuló csillagokat, amelyek egy, vagy több bolygójuknak köszönhetően változtatják a fényességüket. A TESS eddig a Földre továbbított felvételei több mint 20 terabájt adatmennyiséget tesznek ki, ez nagyjából annyi, mint kb. 6000 HD minőségű mozifilm.

A felmérés első évében a déli égi féltekéről készült felvételeit a NASA kutatója, Ethan Kruse illesztette látványos mozaikképpé, amely teljesen lefedi azt a területet, ahol a TESS első évében a megfigyeléseit végezte. A rozetta jellegű mozaikkép egyes, sugárirányban elhelyezkedő szektorai a TESS egyhavi megfigyelési területei, a mozaik közepét folyamatosan fotózza a műhold. A fekete területek a „vakfoltok”, vagyis e keskeny égrészekre nem lát rá a műhold egyik kamerája sem.
A kép középpontja közelében a Nagy Magellán-felhő fénylő foltját láthatjuk, kissé távolabb a másik fénylő folt a Kis Magellán-felhő, ezek a Tejútrendszer kísérőgalaxisai.  Feltűnő a mozaikképen keresztülhúzódó Tejút sávja is, illetve a kép tetejénél, középtájon az Orion csillagképben lévő nagy köd, ahol aktív csillagkeletkezés zajlik. Láthatunk még a képen gömbhalmazokat, fénylő gázködöket és sötét porködöket is, illetve számos jól ismert, fényes csillagot. A mozaikképet bemutató videóban az eddig már felismert exobolygókat, illetve a feltételezetteket is bejelölték, ezek egyes szektorokban sűrűbbek, mivel ezekkel kezdte a felmérést a TESS, s ezeket tudták már elemezni. Azonban az idő előrehaladtával, amint a csillagászok a teljes adatmennyiség feldolgozását elvégezhetik, a teljes égbolton nagyjából egyenletesen fognak majd eloszlani az exobolygók.

Amellett, hogy exobolygókra vadászik az űrszonda, felfedezett már számos szupernóvát, látható volt a felvételein egy üstökös, a C/2018 N1 (Neowise) nevű átvonulása, s nemrégiben egy olyan csillagot is megfigyelt, amelyet egy fekete lyuk tépett szét.

Az űrszonda működését 2 évre tervezték, a második munkaéve során az északi félteke csillagos égboltja a célpont.