Kivételes Alzheimer-ellenálló esetet tártak fel
A nőt komolyan fenyegette a korai Alzheimer-kór, ennek ellenére hosszú időn át tünetmentes maradt.
Az Amerikai Egészségügyi Szervezetek által vezetett csapat egy idős kolumbiai nő különleges esetét mutatta be egy friss tanulmányban. A beteg egyik egyedi génvariánsa lehet a kulcs az Alzheimer-kór kezelésében.
A nő egy olyan mutációval rendelkezik, amely nagyban növeli a rendellenesség korai kialakulásának esélyét. Ennek ellenére sokáig, egészen a 70 éves koráig nem mutatta a szindróma tüneteit. Így nagyjából 30 évvel az elvárt életkor után kezdődtek nála a veszélyes jelek.
A szakértők úgy vélik, hogy a nőt az védhette meg, hogy az APOE3 Christchurch (APOE3ch) génvariáns két másolatával is rendelkezik. Richard J. Hodes, az Amerikai Öregedési Intézet igazgatója és a csapat tagja szerint az eset is igazolja, hogy néha egy adott eset elemzése az egész tudományterületre komoly hatással lehet.
A korán jelentkező Alzheimer ritka, a betegek mintegy 10 százalékát érinti. A rendellenesség általában 30-60 éves kor között alakul ki.
Az új kutatásban a szakértők a nő családját is megvizsgálták. Azok a családtagok, akik a Presenilin 1 (PSEN1) E280A génmutációt hordozzák, 99,9 százalékos valószínűséggel tapasztalnak korai Alzheimer-kórt. A csapat csak a nőnél mutatta ki a különleges APOE3ch variánst.
A friss tanulmány szerzői bíznak benne, hogy felfedezésükkel hozzájárulhatnak a rendellenesség kezeléséhez.
Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt
Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.
A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét
Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
