Feleségéről nevezte el a kutató az új-zélandi ősmadarat

A földtörténeti középkor urai, a dinoszauruszok ugyan végleg eltűntek a Föld színéről, örököseik, a madarak a mai napig fennmaradtak.  Dr. Paul Scofield, a Canterbury Museum kurátora munkatársaival egyik korai képviselőjük kövületeit vizsgálta meg alaposabban: csapatával a Papers in Palaeontology által publikált tanulmányban számolt be kutatásuk részleteiről.

Bár a Protodontopteryx ruthae a később élt, 5–6 méteres szárnyfesztávú rokonai mellett valósággal eltörpült (a szakértők elmondása alapján akkora lehetett, mint egy sirály), felfedezése mégis hatalmas jelentőséggel bírt. Ezt megelőzően úgy gondolták, hogy a Pelagornithidae család legelső tagjai kizárólag az északi féltekén fordultak elő, ám a Protodontopteryx megkövesedett maradványait Új-Zélandon, Waipara térségében találták meg. A részleges csontvázra Leigh Love amatőr paleontológus bukkant rá 2018-ban – az állat faji megnevezése a feleségének, Ruthnak állít örök emléket.

Néhány Protodontopteryx száll a magasban.

Forrás: Derek Onley illusztrációja

Az ősmadár a harmadidőszak hajnalán, hozzávetőlegesen 62 millió évvel ezelőtt, a paleocén korban vitorlázott a hullámzó tengerek felett. Csőrét fogakra emlékeztető csontos kinövések szegélyezték, ezek segítségével ragadhatta meg zsákmányát. A tudósok elmondása szerint étlapján főként halak szerepelhettek.

A különösen gazdag lelőhely rendkívül ismertté vált az utóbbi időben. Úgy tervezik, hogy a közeljövőben egy kiállításon fogják bemutatni a szigetország prehisztorikus múltját az itt feltárt fosszíliák segítségével.

Írta: Fejes Valentin