Mikorra válhat jégmentessé az északi sarkvidék?

A kevesebb jég miatt sötétebbé váló felszín több napenergiát tud elnyelni, így még melegebb lesz a víz s még kisebb a jégborítás, és ez a folyamat a modellszámítások szerint a belátható jövőben megpecsételheti a tengerjég sorsát. A szárazföldek hóborításához hasonlóan a tengeren is meghatározó az albedó, vagyis az, hogy a beérkező napsugárzás mekkora részét veri vissza a felület.  Fontos tényező a tengerjég kora is, a fiatal tengerjég vékonyabb, könnyebben elolvad, míg a több éves tengerjég jobban ellenáll a melegedésnek. Az elmúlt években végzett vizsgálatok alapján az öreg tengerjég egyre kisebb területen található meg, s évről évre csökken a mennyisége.

A Kaliforniai Egyetem óceán- és légkörkutatói a tengerjég-albedó visszacsatolási kapcsolatrendszerét az évszakokhoz, illetve a klímaváltozáshoz köthetően vizsgálták a besugárzásból elnyelhető energia időben és térben változó értékeivel végzett klímamodell-számításokkal. A jelenlegi klímamodellek közt óriási eltérések vannak abban, hogy mikorra várják az északi sarkvidék jégborításának megszűnését, van modell, amely szerint már 2026-ban bekövetkezhet, míg van olyan is, amely csak 2132-re teszi. Ezeket az ellentmondásokat szerették volna feloldani a kutatók összehasonlító elemzésükkel, s meghatározni azokat a fontos tényezőket, amelyek a helyesebb előrejelzéseket elősegítik.

Mivel az albedó változása nemcsak hosszú távon következhet be, de minden évben lejátszódik az évszakok változásával, ez adott lehetőséget a modellek értékelésére. A klímamodellek adta 1980-2015 közti évszakos jégborítás számított értékeit összehasonlították a műholdas mérések alapján látott valós jégborítás mértékével, s ebből tudtak a modellekre vonatkozó következtetéseket leszűrni.
Eközben kiderítették, hogy egyes klímamodelleknek mik a gyengéi a tengerjég-borítás előrejelzésében, illetve feltárták azokat az összefüggéseket, amik az évszakos jégborítás és a várható klímaviszonyok közt fennállnak. Az is kiderült, hogy a még pontosabb előrejelzésekhez elsősorban az évszakos jégviszonyok vizsgálatára kell helyezni a hangsúlyt, e mérésekkel lehet leginkább pontosítani a modelleket.

Azok a modellek, amelyek az évszakos jégborítást, a meglévő műholdas adatokkal egyező módon jelezték, 2044-2067 közti időszakra tették az északi sarkvidék teljes jégmentességét. A kutatás eredményét a Nature Climate Change szakfolyóiratban tették közzé.

A tengerjég hiánya nemcsak a jegesmedvék sorsára nézve végzetes, hanem a hőmérsékleti visszacsatolások révén, a bolygó egészének klímájára is hatással van. Az északi sarkvidék tengerjég kiterjedése idén a második valaha mért legkisebb területű volt.