Az ESA is csatlakozik az aszteroida-eltérítő misszióhoz
A NASA 2021-ben indít el egy űrszondát, hogy megkíséreljen eltéríteni egy objektumot.
Az Európai Űrügynökség (ESA) is csatlakozik a NASA aszteroida-eltérítő missziójához – írja a Space.com. A DART űrszonda a tervek szerint 2022 októberében fogja elérni a Didymos nevű kettős aszteroidát, hogy nekicsapódjon a kisebb, Didymoon becenevű égitestnek. Az objektum 165 méter széles.
A tudomány egyelőre nem ismer olyan módszert, amellyel kivédhetőek az űrből érkező veszélyes aszteroidák. Egyes elképzelések szerint megfelelő erejű nukleáris fegyverrel meg lehetne semmisíteni a bolygó felé tartó objektumokat, a DART esetében azonban a mozgási energia segítségével próbálják majd elterelni a Didymoont. A szakértők bíznak benne, hogy a kísérlet nagyban hozzájárul majd a bolygóvédelem fejlődéséhez.
A korábbi terv az volt, hogy az ESA a DART érkezése előtt küld egy űrszondát az aszteroidához, hogy élőben figyelhessék meg a becsapódást, a küldetés koncepcióját viszont 2016-ban elvetették. Az új terv az, hogy a Hera nevű űreszközt csak később, 2023-2024-ben indítsák el, hogy csak a DART megsemmisülése után elemezzék az aszteroidát.
A kutatók ugyanakkor már korábban is vizsgálni tudják a próba eredményeit, hiszen a Didymoon földi távcsövekkel is elemezhető.
Új megvilágításba került a szőlő kultúrevolúciója
A szőlőszemek ízére, a bogyók héjának színére és a muskotályos ízre irányuló emberi szelekcióba egyaránt betekintést adott az, a világot átívelő új genomikai elemzés, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több kutatója is részt vett.
Egy marsi meteorit összetétele
A TTK kutatójának részvételével szerves anyagok sokszínű jelenlétét mutatták ki egy Földre hullott marsi eredetű meteoritban.
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
