Magyar sikerek a nemzetközi mikrobiológiai művészeti versenyen

Bizonyára sokan találkoztunk már a Petri-csészében, különböző mikrobák tenyészete által kirajzolt színes formákkal, most viszont e különleges képek világversenyéről számolunk be.

A mikrobák szépek és sokfélék, amellett, hogy a tudományos kutatások és a diagnosztikai laboratóriumok munkájának napi részét képezik. Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság már ötödik alkalommal rendezte meg a tudomány és a művészet összekapcsolódását jelképező Agar Art versenyét, amelyre idén már bárki jelentkezhetett a világból.
Az Agar Art lényege, hogy a mikrobiológusok vászon helyett Petri-csészét, festék helyett pedig élő organizmusokat – baktériumokat, gombákat – használnak. A versenyt 2015 óta rendezi meg az amerikai társaság, hogy megmutassa, a tudomány és a művészet nem is áll olyan távol egymástól.
E lehetőséget néhány művészi vénával megáldott magyar mikrobiológus is megragadta, és benevezték itthon készített műalkotásaikat, amelyekből öt az előzetes válogatáson túljutott. Ezután az alkotásokból egyik közönségdíjat nyert, egy másik pedig kategóriájában harmadikként végzett.
Összesen 43 ország 415 alkotójának 347 különböző műalkotása került a zsűri elé, a bírálat során nemcsak a művészi megvalósítást és kreativitást vették figyelembe, hanem a művek tudományos hitelességét is.
A műalkotások készítése során a normál diagnosztikai laboratóriumi munkához is használt zselatinszerű agar táptalajokra hordják fel a baktériumokat, gombákat, így kirajzolva a kívánt mintázatot. A műalkotásokhoz is használt kromogén agar olyan táptalaj, amely a mikrobák élettevékenysége során egy-egy adott mikrobára jellemző színt ölt, ezzel jelzi a mikroba jelenlétét, így megkönnyítve a laboratórium munkáját egy minta mikroba-összetételének gyors elemzésénél. Ugyanez a tulajdonság nyújt lehetőséget a művészi önkifejezésre is, azonban, bár ez könnyűnek hangzik, alaposan ismerni kell hozzá az egyes mikrobákat, az általuk létrehozott színeket, szaporodásukat, mivel ezek az alkotások élő közösségek. A táptalajba rajzolt alkotás néhány óra elteltével nyeri el a színeit, majd hűtve, pár héten át képes megőrizni, így az alkotásokat fotókon lehet örökkévalóvá tenni csupán.
A hivatásos kategóriában közönségdíjas alkotás, amely cikkünk nyitóképe, Pöstényi Zita, a SYNLAB Hungary Kft. mikrobiológusa magyar népi díszítőmotívumokat idéző műve lett, a három Petri-csészében elhelyezkedő mintázathoz Escherichia coli (rózsaszínű), Enterococcus faecalis (türkiz) Acinetobacter junii (sárga) Klebsiella pneumoniae (kék) and Citrobacter freundii (lila) csoportjait „festette” a táptalajba.
Zita azt nyilatkozta a pályaműve benyújtásakor: „A magyar népművészet fontos szerepet tölt be az ország kultúrájában, a kézművesek alkotta színes hímzések, kerámiák, csipkék formájában. Ezek a mesterművek ugyanolyan színpompásak lehetnek, mint a baktériumok a kromogén táptalajon. Gyerekkoromban néptánoltam, és mindig nagy élmény volt felölteni a gyönyörűen hímzett ruhát. Ebből az érzésből szerettem volna visszaadni valamit az alkotásomon keresztül.”

Héjja Andrea, szintén a SYNLAB Hungary Kft. mikrobiológusa, a kategória harmadik helyezettje lett, Munch: Sikoly című képének „újrafestésével”, amelyhez Escherichia coli (rózsaszín) Enterococcus faecalis (türkiz) Acinetobacter junii (sárga) Klebsiella pneumoniae (kék) Staphylococcus aureus (fehér) élő anyagait használta fel.