Pestis formálta a bronzkori Európát

A bronzkorban a kereskedelem megindulása, a klimatikus átalakulások és a fémmegmunkáló technikák fejlődése miatt komoly változáson esett át a kontinens. Egy új kutatás szerint ugyanakkor még egy faktor szerepet játszott a folyamatban.

A szakértők egy ideje tudják, hogy a pestist előidéző Yersinia pestis már a bronzkorban is jelen volt Európában. Wolfgang Haak, a Max Planck Történelmi Intézet munkatársa szerint a bronzkor kezdetén a sztyeppei népek megérkezésével genetikailag is átalakult az európai populáció, a keveredésnek pedig köze lehet a betegséghez.
A szakértő kollégáival mintegy ezer, az időszámítás előtti 4-3. évezredben élt személy genetikai adatait elemezte, hogy jobban megértsék a korszakot – írja a Phys.org. A kutatók úgy vélik, hogy az érintett időszakban a pestis Európa-szerte súlyos problémát okozott.
Haak szerint a korai városközpontok, például a mezopotámiai Uruk, táptalajt jelentettek a kórokozóknak. A fertőzéseket tovább segítette, hogy az állatok és az emberek igen közel éltek egymáshoz.
Mivel a leletekben csak a Yersinia pestis kevés törzsét mutatták ki, feltételezhető, hogy a járvány igen gyorsan tört előre. A bronzkorban a lovak használata is egyre általánosabbá vált, a kutatók nem zárják ki, hogy az állatok, esetleg az azokkal gyorsan közlekedő emberek is hozzájárultak a betegség terjesztéséhez.
Haak és kollégái a bronzkor mellett az újkőkor pestises eseteit is igyekeznek feltárni, és egyéb járványok nyomait is keresik.