Hibernált űrhajósoknak kisebb űrhajóra lesz szükségük

Az Európai Űrügynökség (ESA) évek óta foglalkozik a hibernáció kutatásával, és nemrégiben a hibernált űrhajósokat szállító jármű terveivel kapcsolatban kezdtek el komolyabb vizsgálatokat végezni. Akár már egy olyan rövid utazásnál is, mint a Marsra vezető néhány hónapos út, sokat lehetne megtakarítani azon, ha az utasokat ebben az állapotban vinnék a vörös bolygóra.

A müncheni Ludwig Maximilian Egyetem, a frankfurti Goethe Egyetem és az ESA tervezői csoportja közösen vonták elemzésbe a mai ultramodern hibernációs berendezések ismeretében a lehetséges űrhajóterveket. A számításokat egy más meglévő marsi oda-vissza utazás szimulációs modelljével készítették el, amelynek során hat ember utazna az űrhajóban. Kiszámították a sugárzásvédelem, az energiafogyasztás, a logisztikai feladatok igényeit. Robin Biesbroek, az ESA tervezőcsoportjának tagja elmondta: „Megvizsgáltuk, miként lehet egy csapat űrhajóst a leghatékonyabban hibernálni, mire kell felkészülni vészhelyzet esetén, hogyan kell az emberek biztonságát kezelni, és milyen pszichés hatásai lesznek a hibernációnak. Készítettünk egy vázlatos tervet magáról az űrhajó modulról, és kidolgoztunk egy ütemtervet ahhoz, hogy hibernált űrhajósokat küldjünk a Marsra 20 éven belül.”

A normál lakóteret biztosító űrhajónál jóval kisebb is elegendő, ha hibernáltan utazik a legénység.

Forrás: ESA

Nagyjából harmadával csökkenthető a modul mérete azzal, hogy nem éber űrhajósok lakják, s ugyanennyit lehet megtakarítani a raktér kisebbre vételével is, hisz a hibernált emberek nem esznek, nem isznak, ennivalóból is kevesebb szükséges, több tonna teherrel kevesebbet kell így szállítani. Egyéni kis kabinokban kerülne sor a hibernálásra, s ezekben is töltenék majd az út idejét az űrhajósok. Valószínűleg az út előtt kissé érdemes lesz majd hízniuk (hasonlóan a téli álmot alvó állatokhoz), és valamilyen gyógyszerrel idéznék elő a hibernáció fizikai állapotát. A kabinokat elsötétítenék és lehűtenék az út idejére, majd az út vége előtt 3 héttel egy visszaállási időszak következne, amikor „felébresztik” az utasokat és ezen idő alatt javulna fel a fizikai állapotuk ismét. Valószínű, ha a téli álmot alvó állatokból indulunk ki, hogy csont- és izomtömeg-vesztés nem következne be.

A legénységi hibernációs kabinjainak elhelyezési terve, a kabinok körül a sugárvédelmet ellátó szigetelés, a középső térben pedig a szellőző és egyéb keringető berendezések kapnak helyet.

Forrás: ESA

Mivel a hosszú űrutazások során a sugárzásból adódó veszélyek a legnagyobbak, ezt a kérdést is körbejárták. Maguk a hibernációs kabinok vízzel lesznek körbevéve, ez eleve pajzsként hat a nagyenergiás részecskékkel szemben, ezen felül pedig, egy, a hibernációról most is folyó kutatásból már tudjuk, hogy maga a hibernáció állapota önmagában is védő hatású. Az út során automata üzemmódban és mesterséges intelligencia segítségével haladna a hajó, és működnének a berendezései.

„Ha a hibernáció során az űrhajósok anyagcseréjét negyedére tudnánk csökkenteni (ez hasonló a nagytestű, téli álmot alvó állatokéhoz, mint pl. a medve), ezzel olyan mértékű költségcsökkentésre lenne lehetőség, amely kivitelezhetővé tenné a nagy távolságú utazásokat is.” – mondta Jennifer Ngo-Anh, a SciSpacE (az ESA egyik űrtechnológiai kutatócsoportja) vezetője. Tanulmányozni kell még azokat az idegélettani változásokat, amelyek a „téli álom” során bekövetkeznek, először persze állatokkal, aztán majd emberekkel is.