Öregebb a mágneses mezőnk a véltnél

A mágneses mezőnk óvja bolygónkat a káros sugárzások legnagyobb részétől, s régóta az élet kialakulását segítő feltételnek vélik a meglétét. Eddigi ismereteink, Dél-Afrikából származó kőzetminta szerint, a földi magnetoszféra kb. 3,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, egy új, grönlandi kőzetek vizsgálatán alapuló számítás azonban még korábbra, 3,7 milliárd évvel ezelőttre tolja ki a mágneses mezőnk kialakulását. Ez az idő nagyjából megfelel az élet kezdetének is.
Nagyon kevés ilyen idős, az egykori mágnesség nyomait is megőrző kőzet maradt fenn a geológiai aktivitás miatt bolygónkon, Grönland e kevés helyek egyike, így 2018 és 2019 nyarán itt, a fővárostól, Nuuk-tól északra lévő Isua régió területén kerültek elő a mostani vizsgálatba vont kőzetek is.

Az Amerikai Geofizikai Unió San Franciscóban tartott konferenciáján 2019. december 9-én számolt be Claire Nichols, az MIT (Massachusetts Institute of Technology – Massachusettsi Műszaki Egyetem) paleomágnesességet kutató szakembere a felfedezésről. A kutató a két expedíciója során olyan 3,7 milliárd éves, régóta ismert és elemzett kőzetréteget vizsgált, amelyet egyes kutatók, bár sokak által vitatott feltételezésekben, a legkorábbi életnyomok helyszínének is tartanak. Eddig úgy hittük, hogy e kőzetek az eltelt idők során oly mértékű átalakuláson estek át, amelyek miatt az egykori mágnesség beléjük zárult jelei is eltűntek, Nichols és csapata azonban megkereste ezen ősi kőzetréteg legkevésbé átalakult részét, számolt be róla a Nature.

Úgy tűnik, hogy sikerrel jártak, ugyanis e kőzetből sikerült olyan vastartalmú ásványokat kimutatni, amelyek megőrizték Földünk 3,7 milliárd évvel ezelőtti mágnességét, a mágneses mezőnk akkori irányát. A kutató és társai számos módszerrel ellenőrizték, hogy valóban a kőzet keletkezésekor volt mágnességet sikerült-e kimutatniuk, és a tesztek alapján úgy tűnik, a vizsgálat jól sikerült, s ez az eddig ismert legősibb mágnességet hordozó kőzet.

Szükség van persze további bizonyítékra, például Észak-Amerika területén húzódó, a most vizsgált grönlandival azonos eredetű és korú kőzetek további helyszíneiről vett minták elemzésével. Egy korábbi kutatás egy ausztrál kőzet cirkon kristályában lévő zárvány mágnessége alapján 4 milliárd évesnek tartotta bolygónk mágnességét, azonban sokak szerint a cirkonban lévő zárványok nem megbízhatóak e szempontból. Az eddigi legrégebbi, elismert bizonyítékot Dél-Afrikában találták, 3,5 milliárd éves kőzetben. A grönlandi kőzetek 200 millió évvel régebbiek, így ennyivel korábbra is teszik a mágnességünk első nyomait.