A véltnél gyakoribbak lehetnek a földi becsapódások

A Tim Barrows, a Wollongongi Egyetem munkatársa által vezetett csapat a Föld második legnagyobb becsapódási kráterét, a nyugat-ausztráliai Wolfe Creek-krátert elemezte – írja a Phys.org. A mélyedést a becslések alapján egy 15 méter széles és 14 ezer tonnás objektum hozta létre, amely 0,54 megatonna TNT erejével robbant.

A szakértők eddig úgy vélték, hogy a kráter 300 ezer éve alakult ki, az új elemzés alapján viszont sokkal fiatalabb, mintegy 120 ezer éves lehet. A Földet folyamatosan bombázzák kisebb objektumok, a becsapódások azonban kifejezetten ritkák. A kutatók bíznak benne, hogy a friss adatok segíthetnek jobban megérteni, hogy milyen gyakran érkeznek bolygónkhoz veszélyesebb objektumok.

Barrows szerint az adatok alapján Ausztráliát 17 ezer évente egyszer találja el egy nagyobb meteorit, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A kráterek csak kimondottan száraz területeken maradnak fenn, a többi régióban ugyanis a felszínformáló folyamatok eltüntetik őket. Mivel a számítás alapját képező száraz ausztrál területek csak a világ kis részét fedik le, valójában nagyjából 180 éves sűrűséggel fordulhatnak elő becsapódások bolygónkon. Barrows kiemelte: ez is minimum becslést jelent.

A kutatók két módszerrel vizsgálták a kráter mintáit: A becsapódás idejét optikai lumineszcens kormeghatározással állapították meg, vagyis azt mérték, milyen régóta éri a felszínen sugárzás a kőzeteket. A csapat emellett egy 3D-s modellt is létrehozott a mélyedésről, hogy jobban megértsék tulajdonságait. A számítások alapján a kráter átlagosan 892 méter széles és 178 méter mély, de 120 méternyi lerakódás fedi.