Szabina, Antonietta2020. október 27., kedd
Tudomány

Erős földrengés rázta meg Machu Picchu-t az építése idején

National Geographic Magyarország

Az inka város falai magukon viselik a régi rengés nyomait.

Forrás: Pixabay

Egy kutatás kapcsán derül fény nemrégiben arra, hogy az inka várost szándékosan építették törésvonalakra, a Paleoseismicity.org beszámolója szerint egy másik, nemzetközi szakembercsoport által végzett kutatás azt vizsgálta meg, vajon volt-e jelentős földrengés a város fennállta idején? Mivel a régió erősen földrengésveszélyes, így jó esély volt arra, hogy valamilyen nyomra rábukkannak majd.

A régészeti szeizmológia olyan kutatási terület, amelynek művelő a modern kori földrengések során tapasztalt épületkár, rombolás jeleire alapozva régészeti lelőhelyeken vizsgálják a múlt rengéseit, és becsülik meg az egykori hatásokat. Egészen pontos adatok vannak arról, hogy egy bizonyos erősség mekkora épületkárokat képes okozni, így jól felmérhetőek a nyomok alapján az egykori rengések is. Természetesen arra is szükség van, hogy a földrengések hagyta nyomokat jól el tudja különíteni a szakember, például a talajsüllyedés, vagy hadi események miatti épületkároktól. A Machu Picchu esetében a mostani kutatással a műszeres méréseket, és az írott történelmi emlékeket megelőző időkre lehet visszanézni.

A Naptemplom épülete

Három szakrális építményt vizsgáltak meg, a Naptemplom, a Főtemplom, és a Három ablak temploma volt a felmért helyszín. Összesen 142 pontot azonosítottak, amelyeken földrengés okozta elváltozást lehetett látni, ezeket pontosan felmérték. E nyomok jól elkülöníthetőek néhány épületen, a talaj lassú csuszamlása miatt kialakult nyomoktól.
Machu Picchu épületein kétféle építési módszert lehet látni: a korábbi módszerrel a precízen vágott nagyobb méretű kövek szorosan egymáshoz illesztve, kötőanyag nélkül kerültek a falakba, a felsőbb részek pedig sokkal elnagyoltabban illeszkedő, kisebb méretű kövekből állnak. Az egyszerűbb és olcsóbb építkezésre való átállás arról vall a régészeknek, hogy valamilyen krízishelyzet volt az építés idején, ami miatt változtattak.

A rengés során kimozdult kő a falban
Forrás: Miguel Rodríguez-Pascua

A felmért épületkárok kizárólag a korábbi építésű, precíz illesztésű falrészeket érintik, vagyis a földrengés még abban az időszakban történhetett, amikor a kezdeti építési szakasz zajlott. Évszámra fordítva 1438-1491 között kellett lennie a rengésnek. A talált jellegzetes rengésnyomok, mint a kövek rázkódás miatt letöredező sarkai, vagy épp az illesztési helyükről kimozdult kövek, a rengések következményei. A károk nem voltak olyan mértékűek, hogy befolyásolták volna az épületek későbbi sorsát, gyakorlatilag ráépítették a sérült falrészekre a friss falrészeket.

Valószínűleg nem egyetlen rengés volt, hanem kettő is ebben az időszakban, ugyanis a felmért elmozdulások alapján két különböző irányban terjedő földmozgás okozta a falakon mért sérüléseket. A kutatók beazonosították a város alatt húzódó törések közt azokat, amelyekhez e két rengés kötődhet, de azt sem zárják ki, hogy nem lokális, hanem az alábukó lemezhatárhoz kötődő nagyobb rengés volt az épületkárok okozója.

A kutatás eredménye az egykori inka város környezetének földrengésveszélyéről is vall, illetve az UNESCO Világörökségi helyszín jövőjére, állagmegóvására vonatkozóan is segítséget ad a döntéshozóknak.

Hozzászólások

Mennyire megbízhatóak Elon Musk műholdjai?

Mennyire megbízhatóak Elon Musk műholdjai?

A SpaceX magánvállalat egyik terve az, hogy Starlink néven egy hatalmas műholdflottát hozzon létre.

Egy angliai kutatás szerint csökken az antitestek mennyisége a fertőzést követően

Egy angliai kutatás szerint csökken az antitestek mennyisége a fertőzést követően

A koronavírus ellen termelt antitestek szintje „egészen gyorsan" csökken a megfertőződést követően - állapították meg brit szakemberek.

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

A korábbi vizsgálatok csupán a sarkvidékek örök sötétségbe burkolt krátereiben mutatták ki a víz jelenlétét.

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve, a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat az aranysakál jelenlétének felderítésére.

Mi zajlik az emberi agyban?

Mi zajlik az emberi agyban?

Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket