Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Tudomány

Barlangi kaszáspókok rajzolják ki az egykori eljegesedés határát

National Geographic Magyarország

Az Alpok gleccsereinek 22 ezer évvel ezelőtti maximális kiterjedését mutatja az állatok mai elterjedése.

Forrás: Scientific American

Az utolsó nagy eljegesedés idején, 22 ezer évvel ezelőtt a gleccserek elhelyezkedése számtalan nyomból kikövetkeztethető, most egy új nyommal bővült e lista: barlangokban élő kaszáspókokat mértek fel. (A kaszáspókok – Opiliones – ugyan a pókszabásúak közé tartoznak, azonban nem pókok, és számtalan tulajdonságban eltérnek tőlük, például nincs mérgük.) Egy 1991-ben ismertetett elmélet szerint a múlt klímáját, a hosszabb távú klímaváltozásokat a mérsékelt égövben a föld alatt élő állatfajok elterjedése jól mutatja.

Az Ischyropsalis nembe tartozó kaszáspókok európai elterjedésűek, és a hegységekhez kötött a jelenlétük, számos fajuk barlanglakó, s e hegyek hideg, nedves barlangjait részesítik előnyben. A nem alpesi képviselőit vizsgálták meg, amelyek kimondottan hideg, nehezen megközelíthető üregekben, hasadékokban élnek, s az összes eddig megismert élőhelyüket térképre vitték. Az élőhelyeikre összesítették a környezeti tényezők adatait, mint pl. a hőmérsékleti viszonyok (átlag- és határértékek), csapadék, tengerszint feletti magasság, illetve a jégkori maximális jég kiterjedésének határa. Az adatok alapján elemzést készítettek, amelyekkel feltárták, hogy mely tényezők döntőek a kaszáspókok elterjedésében, a kutatásról pedig a Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research folyóiratban számoltak be, az eredményeket a Scientific American foglalta össze.

A kutatást vezető Stefano Mommola ökológus és kutatótársai az elemzések alapján úgy találták, hogy az e barlangokban élő kaszáspókok elterjedése szinte mértani pontossággal rajzolja le azt a határvonalat, ameddig az utolsó nagy eljegesedés idején a jégtakaró húzódott. A modellek alapján az egykori jég határától 10-20 km távolságon belül található az összes, e nembe tartozó kaszáspók legnagyobb része, és 30 km távolságtól gyakorlatilag eltűnnek.

Az Ischyropsalis nem egyik képviselője
Forrás: Wikipedia

Az elterjedés jelenkori helyszíneit 50 százalékban megmagyarázta az egykori jég határa, 30 százalékot a jelenlegi hőmérsékleti viszonyok indokoltak, a maradék 20 százalék a számos többi környezeti tényező közt oszlott meg, de egyenként nem volt egyiknek sem számottevő hatása.

E kaszáspókok olyannyira alkalmazkodtak a hideg barlangokhoz, hogy a jégtől nagyobb távolságokban már túl meleg lett volna nekik az éghajlat, így azokban a barlangokban vészelték át a leghidegebb periódust, amelyeket már nem fedett be a jégtakaró, de még elég közel voltak hozzá ahhoz, hogy hidegek legyenek. Míg számtalan faj a jégkor végén a refúgiumokból gyorsan elterjedt a jég alól felszabaduló területekre, e kaszáspókok helyben maradtak. Egykor sokkal nagyobb területen élhettek e fajok, azonban a jég borította régiókból kipusztultak, és mivel igen lassan tudnak csak új területekre jutni, azokat meghódítani, ott maradtak fenn az egykori populációik, ahol a korabeli körülmények is kedveztek nekik.
Ez a tulajdonság arra is lehetőséget ad, hogy e speciális körülményekhez adaptálódott kaszáspókok alapján a múlt klímaeseményeire is következtetni lehessen.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Hozzászólások

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve, a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat az aranysakál jelenlétének felderítésére.

Mi zajlik az emberi agyban?

Mi zajlik az emberi agyban?

Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket