Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Tudomány

Az ókorban már pusztított a kanyaró

National Geographic Magyarország

A fertőző betegségeink sokasága a csoportos, tömeges letelepedésünkhöz kötődik, a kanyaró is ezek közé tartozik.

Forrás: Science/ Kai Kupferschmidt

A kanyaró rendkívül gyorsan terjed és a fertőzés, túlélés esetén életre szóló immunitást nyújtott.  Ahhoz, hogy a vírus életképes maradjon, nagy tömegben együtt élő emberekre van szükség. A számítások szerint legalább 250 000-500 000 főből álló népesség szükséges ahhoz, hogy a vírus ne tűnjön el a populációból. A történészek szerint az ekkora nagyvárosok az időszámításunk előtti 4. században már létrejöttek, az embert fertőző betegség azonban jóval később, a 9-11. század környékén alakult ki.

A kanyaró vírusa a keleti marhavész nevű, párosujjú patásokat megbetegítő vírusból vált embert megbetegíteni képessé, és a védőoltás kifejlesztése (1960-as évek) előtt gyakorlatilag minden gyerek átesett e betegségen. Az oltások bevezetését követően mind a járványok, mind a halálesetek száma drasztikusan visszaesett, azonban még 2017-ben is kb. 142 ezer halottat hagyott maga után a fertőzés, világszerte.

A Science ismertetője alapján egy német vezetésű nemzetközi kutatócsoport nemrégiben a vírus eddig ismeretlen mintáinak elemzését végezte el, és pontosította a molekuláris óra adta korábbi eredményt. Sebastien Calvignac-Spencer, a berlini Robert Koch Intézet járványtani evolúcióbiológus kutatója, a vizsgálatok vezetője a Berlini Orvostörténeti Múzeum patológiai gyűjteményében bukkant rá egy 1912-ben, 2 éves korában kanyaró következtében elhunyt kislány tüdejére, s erre alapozta a csoportjával az új vizsgálatokat. A tüdőből vett minta alapján speciális eljárással tudták feltárni a több mint 100 éves vírusminta genetikai anyagát.

A marhavész és a kanyaró vírusainak elkülönülése lehetett az a legkorábbi időpont, amelyben a kanyaró már emberi betegséggé vált, így a vírus megjelenését ezen eseményhez köthetjük.  Mivel a kanyaróvírus RNS-vírus, az RNS pedig még a DNS-nél is jóval nehezebben marad fenn régészeti leletekben, így a kutatócsoport a Berlini Orvostörténeti Múzeum patológiai gyűjteményből származó 1912-es minta alapján végezte el az elemzést. E mintában a vírus eddigi legrégebbi törzsét találták meg, ennek, és a részletesebb mérésnek köszönhetően sikerült pontosítani a korábbi molekuláris óra vizsgálatokat. Az 1912-es mintához egy 1960-as évekből valót is hozzászámoltak még a kutatók, és így született meg az eredmény: a kanyaró már az ókorban, a történelmi adatokkal egybecsengően, időszámításunk előtti 4. században megjelent a nagyvárosokkal együtt. A kanyaró, számos más emberi betegséget okozó vírushoz hasonlóan, valamilyen emberi életmódváltás, vagy átalakulás következtében terjedt el fajunkban.

A német kutatócsoport a berlini múzeumi gyűjteményből további minták vizsgálatát is tervezi. Thomas Schnalke, a múzeum vezetője az mondta: „Külön öröm számunkra, hogy e régóta porosodó gyűjtemény új életet kap azzal, hogy egyre több kutató kopog be hozzánk és érdeklődik a mintáink iránt.” A gyűjtemény, az újabb vizsgálati technikáknak köszönhetően valódi kincsesbányává vált, ablakot nyithat a múltra.

Hozzászólások

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.

Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben

Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben

Nem minden bolygó kering csillagok körül: egyes objektumok idővel kilökődnek a csillagközi térbe.

Orrszarvúak éltek egykor a Tibeti-fennsíkon

Orrszarvúak éltek egykor a Tibeti-fennsíkon

A térség klimatikus átalakulása, illetve az emberek együttesen járultak hozzá az állatok eltűnéséhez.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket