India 2020-ban ismét a Holdra indulhat
Az ázsiai ország 2019-ben sikertelenül próbált robotot juttatni az égitest felszínére.
India 2020-ban ismét próbálkozhat a holdraszállással – írja az AFP. Az ázsiai ország 2019 szeptemberében már megkísérelt egy robotizált landolást, a küldetés azonban kudarcba fulladt, a Csandrajáan-2 (Chandryaan)leszállóegysége, a Vikram a felszínbe csapódott.
Az indiai mérnökök az eset után gyorsan megkezdték a Csandrajáan-3 fejlesztését. Kailaszavadivó Szivan, az Indiai Űrkutató Szervezet vezetője szerint a munka az elvárásoknak megfelelően halad. „A felbocsátást idénre tervezzük, de átcsúszhat jövőre is” – mondta a szakember.
India célja az, hogy a Szovjetunió (Oroszország), az Egyesült Államok és Kína után a negyedik ország legyen, amely sikeresen juttat űreszközt a Hold felszínére. Az indiai program különlegessége, hogy a többi nemzettől eltérően meglehetősen alacsony a költségvetése. Az új rendszer megközelítőleg 35 millió dollárba kerül majd.
Szivan szerint India 2022 közepén hajtja végre első emberes küldetését. A misszióra már ki is választottak négy jelöltet, akik januárban kezdik meg a kiképzést Oroszországban. A küldetésben három űrhajós fog részt venni.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
