A Vénuszon jelenleg is működhet aktív vulkán

Az USRA (Universities Space Research Association – Egyetemek Űrkutatási Társasága) több amerikai egyetem közös munkája révén talált bizonyítékot a Vénusz jelenkori aktív vulkáni működésére, az eredményekről a Science Advances folyóirat számolt be. Dr. Justin Filiberto, a kutatás vezetője azt mondta, amennyiben valóban aktív a vulkáni tevékenység a Vénuszon, ez lehetővé teszi a kőzetbolygók belső felépítésének megértését. „Megvizsgálhatnánk, miként hűlnek le a bolygók, s kiderülhet, mi okozza, a Földön és a Vénuszon az aktív vulkánok meglétét, és kiderülhet, miért nincs ilyen a Marson. A jövő Vénusz-küldetései során közvetlen bizonyítékokat is szerezhetünk, megpillanthatjuk a lávafolyásokat és a felszín változásait.”

Még az 1990-es évek elején a NASA Magellan nevű szondájának radaros mérései alapján derült ki, hogy a Vénusz teli van vulkánokkal és kiterjedt lávafolyásokkal. Azután, már a 2000-es években az Európai Űrügynökség Venus Express nevű szondája derített fel még többet a szomszédunk vulkanizmusáról azzal, hogy infravörös spektroszkópos mérésekkel vizsgálta meg a bolygó éjszakai oldalát. A különböző ásványok infravörös spektruma eltér, így e mérések ki tudják mutatni bizonyos ásványok jelenlétét. Ezek az új adatok tették lehetővé, hogy meg lehessen különböztetni a már átalakult, és a friss lávafolyásokat. A kutatás szempontjából a bazalt egyik legfőbb összetevője, az olivin volt a kulcskérdés, ugyanis ennek az ásványnak a különféle környezeti hatásokra adott lehetséges kémiai reakcióit jól ismerjük, s ezek egy részét még a Vénusz sűrű szén-dioxid légkörén keresztül is képes volt felmérni az űrszonda műszere. Azt azonban egészen a közelmúltig nem tudtuk, hogy miként lehet a lávafolyások korát megbecsülni, mivel nem volt ismert, hogyan, milyen gyorsan alakul át a friss lávafolyások olivintartalma a Vénusz felszínén.

Különböző olvivin minták a laboratóriumi Vénusz-utánzat körülmények hatására. A felső számsor a kísérlet kezdetétől eltelt órák számát jelzi.

Forrás: Science Advances

Dr. Filiberto és kutatótársai laboratóriumi körülmények közepette modellezte a Vénuszon uralkodó helyzetet, beleértve a bolygó légkörének forróságát is, és azt mérték meg, hogy az olivin mintái miként reagálnak e környezetre, milyen változások zajlanak le bennük különböző hőmérsékleten, és különböző idő elteltével.

A kísérletek alapján az olivin gyorsan reakcióba lépett a légkörrel, s az ásványon ennek hatására már akár néhány hét alatt is vas-oxid réteg (magnetit és hematit) képződött. A Venus Express által észlelt, e módon már átalakult lávaárak változásaihoz elegendő néhány év, így az űrszonda olyan lávafolyásokat figyelt meg, amelyek néhány éve keletkeztek.
Ezzel a Vénusz, a Földünk után, a második olyan bolygó a Naprendszerben, amelyen aktív vulkáni tevékenység zajlik.