A Vénuszon jelenleg is működhet aktív vulkán
Belső bolygószomszédunk aktív vulkánjainak korát eddig pár millió évesre tették, egy új kutatás a jelenkori kitörésre talált bizonyítékot.
Az USRA (Universities Space Research Association – Egyetemek Űrkutatási Társasága) több amerikai egyetem közös munkája révén talált bizonyítékot a Vénusz jelenkori aktív vulkáni működésére, az eredményekről a Science Advances folyóirat számolt be. Dr. Justin Filiberto, a kutatás vezetője azt mondta, amennyiben valóban aktív a vulkáni tevékenység a Vénuszon, ez lehetővé teszi a kőzetbolygók belső felépítésének megértését. „Megvizsgálhatnánk, miként hűlnek le a bolygók, s kiderülhet, mi okozza, a Földön és a Vénuszon az aktív vulkánok meglétét, és kiderülhet, miért nincs ilyen a Marson. A jövő Vénusz-küldetései során közvetlen bizonyítékokat is szerezhetünk, megpillanthatjuk a lávafolyásokat és a felszín változásait.”
Még az 1990-es évek elején a NASA Magellan nevű szondájának radaros mérései alapján derült ki, hogy a Vénusz teli van vulkánokkal és kiterjedt lávafolyásokkal. Azután, már a 2000-es években az Európai Űrügynökség Venus Express nevű szondája derített fel még többet a szomszédunk vulkanizmusáról azzal, hogy infravörös spektroszkópos mérésekkel vizsgálta meg a bolygó éjszakai oldalát. A különböző ásványok infravörös spektruma eltér, így e mérések ki tudják mutatni bizonyos ásványok jelenlétét. Ezek az új adatok tették lehetővé, hogy meg lehessen különböztetni a már átalakult, és a friss lávafolyásokat. A kutatás szempontjából a bazalt egyik legfőbb összetevője, az olivin volt a kulcskérdés, ugyanis ennek az ásványnak a különféle környezeti hatásokra adott lehetséges kémiai reakcióit jól ismerjük, s ezek egy részét még a Vénusz sűrű szén-dioxid légkörén keresztül is képes volt felmérni az űrszonda műszere. Azt azonban egészen a közelmúltig nem tudtuk, hogy miként lehet a lávafolyások korát megbecsülni, mivel nem volt ismert, hogyan, milyen gyorsan alakul át a friss lávafolyások olivintartalma a Vénusz felszínén.
Dr. Filiberto és kutatótársai laboratóriumi körülmények közepette modellezte a Vénuszon uralkodó helyzetet, beleértve a bolygó légkörének forróságát is, és azt mérték meg, hogy az olivin mintái miként reagálnak e környezetre, milyen változások zajlanak le bennük különböző hőmérsékleten, és különböző idő elteltével.
A kísérletek alapján az olivin gyorsan reakcióba lépett a légkörrel, s az ásványon ennek hatására már akár néhány hét alatt is vas-oxid réteg (magnetit és hematit) képződött. A Venus Express által észlelt, e módon már átalakult lávaárak változásaihoz elegendő néhány év, így az űrszonda olyan lávafolyásokat figyelt meg, amelyek néhány éve keletkeztek.
Ezzel a Vénusz, a Földünk után, a második olyan bolygó a Naprendszerben, amelyen aktív vulkáni tevékenység zajlik.
Összeköt és elválaszt
Az eddigi legnagyobb genetikai összehasonlító elemzést végezték el az ember és a főemlős rokonok körében, az eredmények egyes betegségeink és a társadalmi rendszereződés eredetét is megmutatták.
A testrabló gombák őstörténete
A népszerű filmsorozat, a The Last of Us emberfaló organizmusait ihlető pusztító parazita gombák már sok millió éve szedik áldozataikat, jelenlétük egészen a dinoszauruszok koráig vezethető vissza.
Ki a kíváncsibb?
Emberek és emberszabású majmok kíváncsiságát hasonlították össze egy kísérletsorozatban.
Így befolyásolja a légypenész a légy viselkedését
A zombigombaként ismert légypenész fertőzés hatására az áldozat viselkedése a gomba terjedése szempontjából előnyös formát ölt.
Egy gyalogló hatalmas erszényes
Az állat a hosszú távú gyalogláshoz alkalmazkodott testalkatával, lába speciális felépítésével.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
