Karbonátos tavakban születhetett meg az élet?
A fiatal Föld számos karbonátos tóval rendelkezett, amelyek vizében kellő mennyiségű foszfor is volt az élet kialakulásához.
Egy új kutatásban a Washington Egyetem szakemberei egy bizonyos típusú, száraz területeken előforduló tavakat vizsgáltak, a kutatásról a Sci-News hírportálja számolt be. Dr. Jonathan Toner geokémikus azt mondta „50 éve bénítja le az élet eredetének kutatását a foszfát-probléma”, mivel az élethez szükség van foszforra, azonban ez az elem meglehetősen ritka. Azonban az élet nélküli Földön a kémiai mállás révén kioldódott foszfor a tavakba jutva ott feldúsulhatott, hisz nem volt, ami elfogyasztotta volna.
A kutatók olyan tavakat kerestek, amelyek közismerten gazdagok sókban és lúgos a vizük (9-12 közti pH értékű), mint például a kaliforniai Mono-tó, a kenyai Magadi-tó, vagy az indiai Lonar-tó, azonban a hazai szikes tavak is e csoportba tartoznak. A vizsgálatokhoz e tavakból számos alkalommal és helyszínen vettek mintákat, amelyeknek elemezték a foszfáttartalmát, és az elemzések eredményét a PNAS tudományos folyóiratban tették közzé. A vizsgálatokból az derült ki, hogy e tavakban a foszfátkoncentráció a tengerek, más tavak, vagy folyók vizében mértnél akár ötvenezerszer is nagyobb lehet. Ma ugyan gazdag és sokszor speciális élőviláguk van e tavaknak, ettől teljesen független lehet az a folyamat, ami miatt feldúsul a vizükben a foszfát.
4 milliárd éve a szén-dioxidban gazdag földi légkör ideális alapokat biztosíthatott a hasonló tavak kialakulásához, ugyanis e karbonátos tavak akkor keletkeznek nagyobb számban, ha magas a légköri szén-dioxid szintje. Emellett a vízben feloldódó szén-dioxid enyhe savassága elősegíti a foszfor kioldódását a kőzetekből. Dr. Toner még hozzáfűzte, hogy a fiatal Föld vulkanikusan is igen aktív volt, s a nagy mennyiségben jelen lévő vulkáni kőzetek a szén-dioxiddal kölcsönhatásban biztosíthatták e tavakhoz mind a karbonátokat, mind a foszfort.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Új Tyrannosaurus-fajt azonosítottak Mexikóban
Az állat kisebb termetű volt az északabbra élő rokonainál, ám ennek ellenére is csúcsragadozó volt saját élőhelyén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
