Tesztelték az új holdprogram leendő leszállási technológiáját
Míg itthon, a Földön a GPS-alapú navigáció a jelenlegi legpontosabb, a Holdon ez nem áll rendelkezésre, így más megoldás szükséges a precíz landoláshoz.
A NASA Langley Kutatóközpontja fejleszti azt a lézerfény alapú navigációs rendszert, amelyet a Holdra szállás során a landolásnál majd alkalmazni fognak a NASA űrhajói. Az NDL (Navigációs Doppler Lidar) nevű eszköznek kell majd megállapítania az űrhajó pontos helyzetét és sebességét a felszín egyes pontjaihoz viszonyítva. Ez egy elektronikát tartalmazó dobozból, az ebből induló száloptikás vezetékekből és három távcsőből álló rendszer. A lézerfény a távcsövekből indul a felszín felé, majd a visszaverődése oda is érkezik vissza. Az elv hasonló ahhoz, mint az autók tolatóradarja, de itt rádióhullám helyett lézerfény visszaverődését mérve számítható ki a jármű helyzete és elmozdulása a Hold felszínéhez képest.
A műszer mérnöki tesztjét nemrégiben hajtották végre a virginiai Langley Légibázis egyik kifutópályáján, ahová a kitelepült tervezőmérnök csapat telepítette az NDL rendszert. A tesztelés során a teherautó a kifutópályán haladt, és közben a kiszemelt, a kifutópályától pár száz méterre lévő ponton felállított műszer mérte pontosan a mozgó jármű távolságát, sebességét.
„A teszt igen fontos lépés volt” – magyarázta Farzin Amzajerdian, az NDL rendszer vezető kutatója – „nagyjából 4 km lehet az a maximális távolság, amelyet földi körülmények közt vizsgálni tudunk, s a mostani tesztünk igazolta ezt. Mivel a Holdnak nincs légköre, ott ez a távolság a földi duplája lesz majd.”
A landoláskor eddig használt hagyományos radaros pozicionáláshoz képest a lézer mintegy 3-4 nagyságrenddel magasabb frekvenciát használ a mérésekhez. „Ennek köszönhetően a távolság- és sebességmérés is sokkal pontosabb lesz, ráadásul maga a műszer mérete és energiaigénye csak fele akkora, mint a hasonló, ám radaros megoldásé” – tette hozzá az NDL fejlesztő csapatának vezető mérnöke, Glenn Hines.
Ugyan a mostani műszer csak tesztekre szolgált, ám a Langley a következő években több műszeres egységet is épít majd a NASA Hold-küdetései számára.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
