Ismeretlen afrikai populáció nyomait azonosították
Szakértők egy csoportja közép-afrikai leletek genetikáját vizsgálta.
A mai Kamerun nyugati részén a kőkorszak és a vaskor alatt négy gyermek maradványait ásták el egy természetes sziklamélyedésben. David Reich, a Harvard Egyetem munkatársa és kollégái a közelmúltban genetikai analízis alá vetették a csontokat – számol be a Live Science.
Meglepő módon a gyermekek nem álltak rokonságban a régió modern, bantu nyelveket beszélő lakóival. Ehelyett azon közép-afrikai, esőerdőben élő vadászó-gyűjtögető csoportok rokonai lehettek, akik valamivel távolabb élnek, és nem állnak közel a bantukhoz. A térség genetikailag még ma is igen sokszínű, az új, ősi populáció felfedezése pedig tovább árnyalja a régió történetéről kialakított képet.
A szakértők Shum Lakánál az évek során számos tárgyat és 18 nyughelyet találtak, a legkorábbi leletek mintegy 30 ezer évesek. Az új elemzésben a kutatók kifejezetten a gyermekekre koncentráltak, akik 4-16 éves korukban halhattak meg 8-3 ezer évvel ezelőtt.
Bár a gyermekek más-más korban éltek, így is megállapítható, hogy genetikailag közel álltak egymáshoz. DNS-ük mintegy egyharmada az ősi közép-afrikai vadászó-gyűjtögetőktől származik, kétharmada pedig egy titokzatos nyugat-afrikai populációtól.
A szakértők eddig úgy gondolták, hogy a bantu nyelveket beszélők ősei ezen a területen alakultak ki, az új felfedezés viszont azt sugallja, hogy máshonnan származhattak. A kutatók ugyanakkor nem zárták ki, hogy a régióban egy időben több csoport is lakott.