Új lehetőségek az álomkór elleni harcban

A Trypanosoma brucei parazita fertőzése azokat a szubszaharai régiókat, s ezekben is a távoli falvakat érinti leginkább, ahol rendkívül rossz az egészségügyi ellátás, így a betegség korai felismerésének esélye meglehetősen csekély, a súlyos, idegrendszeri tünetek kialakulása után pedig sokkal nehezebb gyógyítani is. A parazita mindezeken túl még arra is képes, hogy félrevezetve az immunrendszert, elkerüli annak támadását. A Yale Egyetem Közegészségügyi Karának kutatói új felfedezéssel járulhatnak hozzá a rendkívül súlyos betegség gyógyításához, melyet eddig igen nehezen, sok mellékhatást okozó módszerrel kezeltek.

A Yale kutatói ott szeretnék megfékezni a betegséget, ahol az az ember szervezetébe lép: a cecelégy csípése helyén. A parazita fertőzőképes alakot öltött sejtformájának molekuláris és biokémiai vizsgálatát eddig nem nagyon lehetett elvégezni, mivel igen csekély számban van csak jelen a cecelégy nyálában, túlnyomó részben a parazita nem fertőző formái uralják a közeget.

A Serap Aksoy professzor vezette kutatócsoportnak nemrégiben sikerült egyedi parazitasejtekből RNS-elemzést végezni, a sejteket egy cecelégy nyálmirigyéből vonták ki, és különböző fejlődési stádiumok szerint osztályozták, majd ezt követően vizsgálták őket. Ezzel az egyes fejlődési stádiumoknak megfelelő molekuláris szintű aktivitást lehetett megállapítani, s így kiderült, hogy mi történik a parazita sejtjében, amelynek során a nem fertőző formából átalakul a fertőző formává.

Emellett felfedeztek a kutatók egy olyan, a parazitasejt felszínén lévő, Fam10 nevű fehérjecsaládot is, amely szintén csak a fertőzőképes stádiumban lévő sejtformán található meg. Egyik ilyen fehérjével egereket beoltva azok vérében sokkal kevesebb parazitát találtak az oltást követően, így e fehérjék még emberi oltóanyag készítésének alapjául is szolgálhatnak majd. Ha ezt az oltóanyagot sikerül elkészíteni, azzal megakadályoznák, hogy a cecelégy csípésével átadott paraziták megbetegedést okozzanak, mivel nem tudnának a csípés helyétől tovább terjedni.

„Eddig az akadályozta a vakcinák kifejlesztését, hogy a Trypanosoma a felszíni fehérjéit megváltoztatja, ennek ennek hatására az immunrendszer nem tud elbánni vele” – magyarázta Aksoy. A fehérjék felfedezésével ez az akadály megszűnhet, sőt, úgy tűnik, hogy más megbetegedéseket okozó, eltérő Trypanosoma fajok ellen is lehet majd e fehérjecsalád segítségével oltóanyagot kifejleszteni.

Az emberi megbetegedések zömét a nyugat-afrikai Trypanosoma-faj okozza, ez évente 7-10 ezer új bejelentett eset, ám, mivel igen nehéz diagnosztizálni a betegséget, valószínűleg jóval magasabb az új betegek száma. Ennél is sokkal magasabb a háziállatokat érintő fertőzések aránya, ami a rendkívül szegény régióban szintén súlyos hatásokkal jár az emberi közösségekre nézve is.