Csökkent az állatkísérletek száma az Európai Unióban

2013-ban lépett életbe az az EU-direktíva, amelyben az állatkísérletek szigorítását, mind a mennyiségük, mind az állatokat érő ártalom csökkentését tűzték ki célul. A bevezetése óta eltelt idő alatt, úgy tűnik, jó irányba mozdultunk el: 2020. február 6-án tette közzé az Európai Bizottság azt a hatástanulmányt, amely az elmúlt évek (2017-ig bezárólag) változásait mérte fel.

Az előírások alapján törekedni kell arra, hogy a lehető legkevesebb állatot használják fel, s nekik is a lehető legkisebb szenvedést okozzák. Szabályozzák a tartási körülményeket is, és minden egyes állatkísérletről részletesen be kell számolniuk a tagállamoknak.

A vizsgálat szerint 2017-ben 9,39 millió állatot használtak fel tudományos kutatásokban (2011-ben még 11,5 milliót), ennek kb. a kétharmadát alap- vagy alkalmazott (orvostudományi) kutatásban, s csupán 23 százalék volt a gyógyszerkísérletekben, vagy más kémiai szerek vizsgálatában kötelezően felhasznált (így ellenőrizhető pl. egyes permetszerek veszélyessége) állatok aránya. 5 százalék vett részt oltóanyagok vagy hasonló célú biológiai termékek előállításában, a fennmaradó 4 százaléknyi pedig oktatási, vagy igazságügyi célokat szolgált.

Állatfajok szerinti csoportosításban 61 százalék egér, 13 százalék hal, 12 százalék patkány, 8 százalék más emlős (jórészt tengerimalac, hörcsög, nyúl, illetve szarvasmarha, kecske, ló, szamár vagy sertés). 6 százalék madár (nagyrészt tyúk és más háziállat), és mindössze 0,3 százalék kutya, macska, illetve főemlős. Számos állatcsoportban jelentősen csökkent a felhasznált állatok mennyisége, azonban 16 százalék növekedést mutatott a szarvasmarháké, 2 százalék növekedést a nyulaké, továbbá 16 százalék mértékben a makákóké (összesen 7227 makákó vett részt valamilyen kutatásban), a többi főemlősé viszont csökkent.

A felhasznált állatoknak mindössze 1 százaléka a nem Európából származó (más kontinensről szállították ide), így a szállítás okozta szenvedés is kisebb mértékű. Idegen földrészről denevéreket hoztak be, mivel ezeket Európában nem tenyésztik, illetve másutt tenyésztették a makákók jó részét is. 2017 volt az első olyan év azonban, amikor egyetlen vadon befogott főemlőst sem használtak európai kutatásokban.

Az előírásszerű, kötelező vizsgálatok 61 százalékban emberi gyógyszerekkel kapcsolatosak voltak, 15 százalék állatgyógyászati célú volt, 11 százalék ipari vegyszerek használatával kapcsolatos, és jó hír, hogy kozmetikai célú kutatásokhoz egyetlen állatot sem használtak fel az EU-ban 2017-ben.

A felmérés eredménye alapján nemcsak csökkent a kísérleti, kutatási célú állatfelhasználás, hanem jóval átláthatóbbá is váltak e kutatások. Természetesen tovább kell javítani a helyzeten, és a felmérés alapján már az is látszik, hogy mely területekre kell a korábbinál nagyobb figyelmet fordítani.