37 ezer éves történet őrzi a vulkánkitörés emlékét

A távoli múltban a dél-ausztráliai őslakosok, a gunditjmarák egy különleges eseményt figyeltek meg, melynek emlékét mitológiájuk is megőrizte.

Az őslakosok története szerint a kezdetek kezdetén egy ősi lény emelkedett ki a földből, és vulkánná alakult, melyet Budj Bimnek neveznek. Egy új vizsgálat szerint a mítosz alapját egy nagyjából 40 ezer évvel ezelőtti kitörés jelentheti – számol be a ScienceAlert.
Az Erin Matchan, a Melbourne-i Egyetem munkatársa által vezetett csapat a Budj Bim tűzhányó, illetve a közeli Tower Hill körüli lávaréteget datálta. Az itt lévő vulkánokra jellemző, hogy mindegyik csupán egyetlen egy alkalommal tört ki. A kutatók úgy gondolják, hogy amennyiben a mítosz valóban a vulkán kitöréséről szól, úgy a gunditjmaráké lehet az egyik legősibb szájhagyomány útján terjedő történet.
Mivel Ausztrália őslakosaitól nem maradtak fenn agyagtárgyak és tartós építmények, rendkívül nehéz a kultúrájuk kormeghatározása. Összesen hat olyan lelőhely ismert a kontinensen, amely 30 ezer évesnél idősebb. Matchanék úgy gondolják, hogy az argon-argon kormeghatározással datálhatóak a lávarétegek, a kulturális ismeretekkel kombinálva pedig így az őslakosok történetének idővonalára is következtetni lehet.
A friss eredmények alapján a két vizsgált vulkán utoljára mintegy 37 ezer éve tört ki. A Tower Hill utolsó lávarétege alatt korábban egy fejszét találtak, ez pedig azt jelenti, hogy az emberek legalább 37 ezer éve élnek a térségben.