Ez a moszat lehetett a szárazföldi növények őse

A Proterocladus antiquus nevű ősi növény mindössze néhány milliméter hosszúságúra nőtt, és egymilliárd évvel ezelőtt élt a sekély tengerekben. Ez a valaha talált legősibb zöldmoszat 200 millió évvel régebbi, mint az eddig ismert rekorder. A Virginiai Műszaki Egyetem szakemberei, Shuhai Xiao geobiológus professzor és Quing Tang posztdoktori kutató, két kínai kollégájukkal közösen jegyzik az Észak-Kína területén talált moszat vizsgálatáról készült tanulmányt, amelyet a Nature Ecology & Evolution tudományos folyóiratban tettek közzé.
Xiao így nyilatkozott a felfedezésről: „Ezek az új fosszíliák azt sejtetik, a moszatoknak igencsak fontos szerep jutott a korabeli óceáni ökoszisztémában, már jóval azelőtt, hogy leszármazottaik a szárazföldet meghódították volna.”

Egymilliárd éve az egész bioszféra a tengeri növényektől és algáktól függött,csupán ezek fotoszintézise révén volt oxigén és táplálék. A szárazföldi növényekre egészen 450 millió évvel ezelőttig várni kellett még.
A jelenlegi vezető elméletek szerint minden mai szárazföldi növény, legyen szó fákról, lágyszárúakról, vagy épp az élelmiszereinket adó növényekről, egykoron e tengeri moszatokból alakult ki. A moszatok hosszú-hosszú évmilliók alatt fokozatosan meghódították a szárazföldet, alkalmazkodtak a körülményekhez az új környezetükben. A most megtalált kövületek ezeknek az úttörő növényeknek a rokonai voltak. (Nem minden kutató ért egyet a jelenlegi legnépszerűbb elmélettel, vannak, akik szerint a folyókban és tavakban születtek az első növények s onnan kerültek át a tengerekbe, majd a szárazföldekre.)

A tengeri moszatoknak 3 típusuk van: barna, zöld és vörös, minden típusnak sok ezer faja alakult ki, a vörösmoszatok (amelyek ma beborítják az óceán fenekét) voltak a leggyakoribbak, ezek kövületei egészen 1,047 milliárd évvel ezelőttig rendelkezésünkre állnak. A ma élő zöldmoszatok közt vannak, amelyek egészen úgy néznek ki, ahogy a kövületeken is láthatjuk, a Siphonocladales csoportjába tartozók közt van, amelyik mind méretben, mind felépítésében teljesen azonosnak tűnik az egymilliárd éves kövületek moszatjaival.

A maradványokat mikroszkópos vizsgálat során Tang fedezte fel, s ő hívta fel a professzor figyelmét a leletre. „A moszatok több elágazással rendelkeztek, felfelé növekedtek, és úgynevezett akinéta sejtjeik is voltak, e sejttípus kimondottan jellemző ezekre a zöldmoszatokra. Valószínűleg ezek lehetnek a legrégebbi zöldmoszat kövületek, s a növényeket, amelyeket ma mindannyian ismerünk, e moszatokig vissza lehet vezetni.”

A moszat egykor sekély tengeri környezetben élt, majd a pusztulása után a felhalmozódó igen finom szemcsés üledék magába zárta, ezután, sok millió év múltával, a tektonikai folyamatok hatására kiemelkedett az óceánból, s szárazföldi kőzetté vált.