Mégsem lehetett olyan pusztító az ősi szuperkitörés

Egy friss tanulmány alapján az emberek 74 ezer éve már jelen voltak Indiában, és át is vészelték az emberiség történetének legnagyobb kitörését.

Nagyjából 74 ezer évvel ezelőtt zajlott az elmúlt 2 millió év legjelentősebb vulkáni aktivitása, amely 5000-szer volt erősebb a Mount Saint Helens 1980-as kitörésénél. A szumátrai esemény alakította ki a Toba-tavat, bizonyos elméletek szerint a kitörés 6-10 évig tartó telet eredményezett, és további 1000 évig hűtötte a bolygót. Egyes szakértők azt is feltételezik, hogy az esemény számos faj egyedszámát csökkentette, és az embereket is a kihalás szélére sodorta.
2007-ben egy vizsgálat vitát indított a témában: a kutatók arra jutottak, hogy a kitörés mégsem járt akkora hatással. A szakértők most újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy az esemény ellenére az ázsiai populáció stabil maradt – számol be az EurekAlert.
A kutatók az észak-indiai Dhaba területén folytattak rétegtani vizsgálatot. A helyi kőeszközök arról árulkodnak, hogy az eszközkészítő népesség már nagyjából 80 ezer éve is jelen volt a térségben, és a kitörés után is fennmaradt. J.N. Pal, az indiai Allahabadi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a Tobából származó hamut már az 1980-as években megtalálták a helyi Szon-völgyben, egészen mostanáig viszont nem kötöttek az eseményhez régészeti leleteket.
Úgy tűnik, hogy a kitörés, bár hatalmas volt, és minden bizonnyal nagyban hatott az emberekre, a véltnél kisebb károkat okozott a térség lakóinak. A friss eredmények összhangban vannak azon korábbi tanulmányokkal, melyek alapján a Homo sapiens legalább 60 ezer éve elkezdett terjedni Eurázsiában.
A most vizsgált populáció utóbb mégis eltűnt, ami arra utal, hogy később további környezeti kihívásokkal kellett megküzdeniük. Ennek ellenére Palék úgy vélik, hogy bizonyos népcsoportok képesek voltak alkalmazkodni a vulkánkitörés okozta lehűléshez.