A kutya orra érzékeli az infravörös sugárzást

Az ELTE Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói egy közösen végzett kísérletsorozatban azt fedezték fel, hogy a kutyák orrtükre (a szőrtelen, nedves bőrfelület az orruk hegyén) érzékeli az infravörös sugárzást.

Kimutatták, hogy az állatok képesek melegvérű állatok testhőjének érzékelésére olyan távolságból, amely akár vadászat közben is hasznos lehet – olvasható az elte.hu oldalon.
A legtöbb emlős orrhegyén jellegzetes szerkezetű és megjelenésű bőrfelület van, amit orrtükörnek (rhinarium) hívunk. Az emlős orrtükör egy különös tulajdonsága, hogy ragadozóknál éber állapotban a hőmérséklete jelentősen alacsonyabb, mint más emlősöknél. Az alacsony hőmérséklet általában nem kedvez az érzékszervek működésének, ám a gödörkésarcú viperák (Crotalinae) például akkor csapnak le pontosabban áldozatukra, ha az infravörös sugárzást érzékelő szerveik hidegebbek. Ez a megfigyelés adta a tanulmány alapötletét, miszerint a kutyák jól ismert hideg, nedves orra is képes lehet infravörös sugárzás érzékelésére, hiszen a kutya legközelebbi vad rokona, a farkas (Canis lupus) is elsősorban nagytestű, melegvérű állatokra vadászik, így előnyös lehetne, ha a prédaállatok sugárzó testhőjét érzékelni tudná.
A kutatók az ötlet teszteléséhez két különböző kísérletet végeztek el. A svédországi Lund Egyetemen arra tanítottak kutyákat, hogy két távoli tárgy közül a melegebbet válasszák, a két tárgy ugyanolyan szagú és alakú volt, így az állatok csak a tárgyak által kibocsátott infravörös sugárzás alapján tudtak különbséget tenni köztük. A kísérletben részt vevő kutyák mind sikeresen teljesítették a feladatot, ráadásul a melegebb tárgyat olyan távolságból is kiválasztották, mely alátámasztja, hogy az érzékszerv egy vadászó állat számára hasznos információt szolgáltathat.
A másik kísérletben az ELTE Etológia Tanszékének kutatói egy olyan funkcionális MRI kísérletet végeztek, melyben két, különböző hőmérsékletű tárgyat helyeztek a kutyák orra elé egyforma távolságra, és azt figyelték, hogy van-e olyan agyterület, mely fokozottabb aktivitást mutat a melegebb tárgyra. Az eredményekből kiderült, hogy az érzőrendszer egyik agykérgi területe, a bal agyfélteke szomatoszenzoros asszociációs kérgének egy olyan része, mely elsősorban az orr tájékáról fogad bejövő ingereket, nagyobb aktivitást mutat, ha a kutyák elé a melegebb tárgyat helyezik, mint ha a hidegebbet.
Bálint Anna, az ELTE Etológia Tanszék kutatója elmondta: a két kísérlet eredménye azt mutatja, hogy a kutyák nem csupán képesek emlős állatok sugárzó testhőjét érzékelni, hanem a jel forrását is tudják detektálni. „Mivel az újonnan felfedezett érzékszerv pontos működési mechanizmusa nem ismert, elképzelhető, hogy eddig nem dokumentált molekuláris folyamatok állnak az érzékelés hátterében” – tette hozzá.
A tanulmány vezető kutatója Ronald H.H. Kröger, a lundi egyetem professzora kiemelte, hogy a kutyafélék sugárzó hőt érzékelő képessége ez idáig teljesen ismeretlen volt. Könnyen elképzelhető, hogy más ragadozók is rendelkeznek ezzel az érzékelési képességgel, és ez más megvilágításba helyezheti a ragadozók és zsákmányállatok interakcióit. „Mivel a kutya az egyik legelterjedtebb háziállatunk, és nagy érdeklődésre tart számot a viselkedése és képességei, azt reméljük, hogy további kísérletekkel hamarosan fényt deríthetünk az újonnan felfedezett érzékszerv működésének hátterére” – tette hozzá.
A tanulmány a Scientific Reports című tudományos folyóiratban Dogs can sense weak thermal radiation címmel jelent meg.