Genetikai bizonyíték: a vörös pandák populációja két fajt alkot
Genetikai vizsgálattal kínai kutatók bebizonyították, hogy a veszélyeztetett vörös pandák valójában nem egy, hanem két külön faj egyedei.
A vörös macskamedvék, más néven vörös pandák vagy kis pandák Kína, India, Nepál, Bhután és Mianmar magasan fekvő erdőségeiben élnek. A szakértők becslései szerint mára nagyjából 10 ezer példány maradt belőlük a vadonban és a számuk napról napra csökken az illegális vadászatuk és élőhelyük elvesztése miatt.
Az állatok szemmel látható fizikai különbségei alapján a kutatók régóta feltételezték, hogy két külön változatról lehet szó, ám ez idáig nem álltak rendelkezésre genetikai bizonyítékok ennek alátámasztására.
Az Észak-Mianmarban, valamint a kínai Szecsuan és Jünnan tartományokban és Tibet délkeleti részén honos kínai vörös panda bundája vörösesebb, míg a Nepálban, Indiában, Bhutánban és Tibet déli részén élő himalájai vörös panda pofája fehérebb.
A Kínai Tudományos Akadémia munkatársa, Hu Ji-po, a tanulmány vezető szerzője szerint a himalájai fajnak azonnali védelemre van szüksége, mivel alacsonyabb a genetikai diverzitása és kisebb a populációja. A szakember hangsúlyozta, hogy a két faj genetikai sajátosságainak megőrzése érdekében kerülni kell a fogságban való keresztezésüket.
A kínai kutatók 65 vadon élő vörös panda DNS-ét elemezve állapították meg, hogy két teljesen külön fajról, nem pedig egy faj két változatáról van szó. A két faj évezredekkel ezelőtt vált szét, miután populációikat kettéválasztotta egy folyó.
Az ideje nagy részét a fákon töltő és elsősorban bambusszal táplálkozó vörös panda a macskamedvefélék (Ailuridae) családjának egyetlen ma élő képviselője.
A kis termetű emlőst illegálisan vadásszák a bundájáért Délnyugat-Kínában, elsősorban értékes, dús farkáért, amelyből fejfedőt készítenek.
A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók hangsúlyozták, hogy a genetikai vizsgálat eredménye a vörös panda megóvását célzó erőfeszítéseket is átírja.