Ferenc, Olívia2020. december 03., csütörtök
Tudomány

Hogy válhat pandémiává a koronavírus, és miért fontos ez?

National Geographic Magyarország

Bár a közegészségügyi szakemberek nem nevezik pandémiának a koronavírus járványt, egyesek szerint csak idő, és szóhasználat kérdése, hogy mikortól hívhatják így.

2020. február 25-én az egyik utas testhőmérsékletét mérik a milánói járat érkezése után a debreceni repülőtéren.
Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Abban a két hónapban, ami azóta eltelt, hogy új koronavírus kínai megjelenését bejelentették, a kórokozó gyakorlatilag már körbeért a Földön. Megbetegedéseket jelentettek 77 országból, több mint 93 ezer igazolt fertőzés történt, és több mint 3100 haláleset köthető a vírushoz. A tőzsdéken a 2008-as válság óta nem tapasztalt visszaesés volt, párhuzamosan azzal, ahogyan a megbetegedés esetszámai ugrásszerűen növekedtek Olaszország, Irán, Dél-Korea területén. Az USA Járványvédelmi Központja (CDC) szerint csak idő kérdése, hogy mikor fog a vírus Amerika területén is hasonló gyorsasággal terjedni, számolt be a nationalgeographic.com.

„Már rég nem az a kérdés, hogy ez megtörténik-e, hanem sokkal inkább az, hogy mikor, és hány embert érint majd a betegség súlyos formája az országunkban” – magyarázta egy sajtótájékoztatón Nancy Messonnier, a CDC Nemzeti Immunizációs és Légzési Megbetegedések Központjának igazgatója.

Mivel a vírus világszerte terjedőben van, a hivatalos személyek és a média is felkapta a pandémia elnevezést. Azonban most, hogy a közegészségügyi hatóságok már nem így nevezik a járványt, Nancy Messonnier hozzátette, nem sok választja el a világot attól, hogy valóban pandémiáról beszélhessünk. A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus azt mondta, hogy a kapujában állunk.

No de mi történik akkor, ha egy olyan nagy egészségügyi szervezet, mint a WHO pandémiának nyilvánít egy járványt? Habár az elnevezéstől nem változnak meg a tények egy ilyen globális egészségügyi krízishelyzetben, fokozhatja a betegséggel kapcsolatos félelmeket a bejelentés, de az ellene folyó küzdelmet is segítheti.

Forrás: MTI

Mit hívunk pandémiának?

Egy-egy globális egészségügyi válság különféle fázisokban alakul ki. Endémia a neve akkor, ha egy meghatározott földrajzi területen fordul elő a fertőzés, a jelen járvány esetében ez volt Vuhan városa. Amennyiben tovább terjed és már egy nagyobb területet érint a megbetegedés, ahogyan ez esetben Vuhanból Kína egészére átterjedt, már epidémia a fázis neve. A következő pedig az, amikor világszerte jelentős számú megbetegedéssel jár a fertőzés, a klasszikus definíció szerint ekkor beszélünk pandémiáról. „Az egész csupán földrajzi kérdés” – magyarázza Lauren Sauer, a sürgősségi orvoslás docense, a Johns Hopkins Kritikus Helyzetek Irodája (CEPAR) műveleti igazgatója. „Nem arról szól, hogy mennyire súlyos a betegség, és nem is arról, hogy mennyi a megbetegedések száma, hanem pusztán arról, hogy az egész világon tapasztaljuk-e a terjedését.

Azonban nem minden széles körben terjedő járványt hívnak pandémiának, például a rendszeresen megjelenő szezonális influenza ugyan kimeríti e követelményeket, viszont pont a ciklikus, évszakhoz kötött visszatérése miatt meg kell különböztetni a pandémiás influenzától.

A pandémiává nyilvánításban az is meghatározó, hogy kik és hol betegednek meg: pl. ha valaki Kínában járt és ott szedte össze a vírust, majd hazautazva otthon átadja a fertőzést másnak is, ettől még nem válik pandémiává a betegség. Sauer elmondta, hogy sokat tanultak a 2009-es H1N1 influenzajárvány során abból, ahogy a könnyű és gyors utazási lehetőségek hozzájárulnak a betegség gyorsabb és szélesebb körben való terjedéséhez. Az akkori tapasztalatok alapján szűkítették le a pandémia fogalmát is.

A közegészségügyi hatóságok jelenleg azt vizsgálják, hogy az egyes helyszíneken belül miként terjed a Covid-19. Jelenleg ott tart a járvány, hogy olyan emberek körében is felbukkan a fertőzés, akik nem jártak a közelmúltban Kínában. Egy epidémia korai szakaszában a megbetegedések visszavezethetőek a fertőzési góc (például Kína) területére, azonban ahogy a különböző helyszíneken lokálisan terjedni kezd a betegség, ezt a kapcsolatot egyre kevésbé lehet felderíteni. Ez az a fordulópont, amikor a koronavírus észrevétlenül terjedhet tovább, és már szinte lehetetlen ellenőrzés alatt tartani.

Egyes közegészségügyi szakemberek úgy vélik, hogy a koronavírus-járvány már elérte pandémia definíciója szerinti szintet, ha a következő szempontokat vesszük figyelembe: az esetek hat kontinensen megjelentek, ezen belül Dél-Koreában 4800 feletti, Olaszországban pedig 2000 feletti a megbetegedések száma. Számos országban helyben, már önfenntartó módon terjed a járvány, erre lehet példa az USA-ban Kalifornia, Oregon, Washington államok helyzete.
Dr. Robert Redfield, a CDC igazgatója elmondta, hogy az első halálos áldozat Washington államban nem vezethető vissza olyan személyhez, aki Kínában járt volna, de még egy másik, már ismert fertőzöttig sem.

Miért nem nyilvánítja hát pandémiának a járványt a WHO? „Igazából ez már csak szóhasználati kérdés” – mondja Sauer. „Azonban nagyon is fontos a szavak jelentése akkor, ha az átlagemberekkel, a lakossággal beszélünk ezekről a kérdésekről.”

Miben számít, és miben nem a pandémia kérdése?

A szavak nagyon is sokat számítanak. Ghebreyesus WHO főigazgató néhány napja óva intett attól, hogy elhamarkodottan pandémiát kiáltsunk. „Ha alapos ok nélkül használjuk ezt a kifejezést, az semmilyen gyakorlati előnnyel nem jár, viszont felesleges félelmet kelt, felerősíti az indokolatlan megbélyegzést, és képes lebénítani a rendszerek működését” – magyarázta a főigazgató.

Lawrence Gostin, aki a Georgetown Egyetem professzora, és a WHO Globális Egészségügyi Jogi Együttműködési Központjának igazgatója, hozzátette, hogy a pánik el van rejtve a pandémia kifejezésében. 2009-ben, a H1N1 influenzajárvány idején az emberek világszerte pánikba estek, amikor a WHO pandémiává nyilvánította a járványt, a világszervezetet pedig később számos vád érte emiatt, mivel kiderült, hogy távolról sem volt olyan nagy a halálozási aránya a betegségnek.

„Az, hogy pandémiává válhat a járvány, valóban aggodalomra ad okot, hisz nagyobb a halálozási aránya, mint az influenzánál” – mondta Gostin. „Ezt a bejelentést azonban szeretnénk minél később megtenni, jó lenne csak akkor, amikor már van működőképes védőoltásunk is, és erre valószínűleg 12-18 hónapon belül sor kerülhet.”

Jogi szempontból nincs jelentősége annak, hogy a WHO pandémiának hívja-e a járványt. Gostin hangsúlyozta, hogy sokkal fontosabb lépést tett az Egészségügyi Világszervezet: nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek (PHEIC) nyilvánította a koronavírus-járványt, ezzel pedig jogi lehetősége nyílt arra, hogy javaslatokat tegyen arra, hogy a tagországok miként kezeljék a járványt.

Mi történik tehát akkor, ha pandémiává minősítik a Covid-19 járványát?

Annak ellenére, hogy a pandémia „címkének” nincs jogi jelentősége, értéke azért akad. Ez esetben a hatóságok nem hiszik azt többé, hogy megállítható a járvány, s ezért olyan stratégiákat kell életbe léptetni, amik enyhítik a következményeket. Ilyen például az iskolák bezárása, vagy a tömegrendezvények elhalasztása. Pont ezek azok a lépések, melyek miatt számos közegészségügyi szakember úgy véli, a WHO és más nemzetközi egészségügyi szervezetek végre ki kellene, hogy mondják a pandémia szót, magyarázza Sauer. Annál jobb lesz, minél hamarabb bevezetik az, éves szezonális influenzajárványok idején hozottakhoz hasonló, intézkedéseket a közegészségügyi hatóságok.

Az USA területén a CDC már tett javaslatokat az ún. társadalmi távoltartási intézkedésekre, amelyek megvédhetik majd a közösségeket a betegségtől. Ezek közé tartozik, hogy aki teheti, távmunkában otthonról dolgozzon, lehetőség nyílik iskolák bezárására is, ezzel megakadályozható a betegség terjedése a munkahelyeken, iskolákban. Szóba kerültek elhalasztandó rendezvények is, sőt, már arról is beszélnek, hogy az idei tokiói nyári olimpiát is el kellene halasztani a járvány miatt, ha a körülmények túl veszélyessé válnak. Emellett a CDC arra is javaslatokat tehet, hogy szükség esetén a kellő kórházi ágy biztosítása érdekében a nem sürgős, előre tervezett műtéteket is elhalasszák.

Gostin úgy véli, ezeket az intézkedéseket, döntéseket a társadalmi-gazdasági hatásuk miatt nem könnyen hozzák meg a közegészségügyi hatóságok. „A gyerekeket továbbra is tanítani kell, a felnőtteknek pedig munkaképesnek kell maradniuk, és még kikapcsolódásra is szükség van a normális élethez” – magyarázta Gostin. „Épp emiatt nem szívesen hozunk ilyen döntéseket, s tényleg csak akkor tesszük meg mégis, ha valóban szükség van rá.”

Igen sokat tehetnek az egyének is a megelőzésért, kezdve a rendszeres, alapos kézmosással, azzal, hogy elfedik az orrukat tüsszentéskor, illetve fertőtlenítik a felületeket, amelyeket gyakran megérintenek.
Gostin hangsúlyozza: „A legfontosabb, amit észben kell tartani akkor, ha bejelenti a WHO a pandémiát: ne pánikoljunk!”

Hozzászólások

Laboratóriumban előállított csirkehús

Laboratóriumban előállított csirkehús

Szingapúr a világon elsőként engedélyezte laboratóriumi körülmények között előállított csirkehús értékesítését - írja az MTI a BBC News cikke alapján.

Sikeresen landolt a kínai mintagyűjtő holdszonda

Sikeresen landolt a kínai mintagyűjtő holdszonda

A Csang'e 5 szonda hamarosan kőzetmintákkal térhet vissza a Holdról.

Elkészült az univerzum atlasza

Elkészült az univerzum atlasza

Egy ausztráliai teleszkóp 300 órán át vizsgálta az éjszakai égboltot.

Az élményajándékot jobban értékelik a gyerekek

Az élményajándékot jobban értékelik a gyerekek

Ahogy a gyerekek nőnek, egyre jobban örülnek az élményajándéknak a tárgyak helyett - ezt állapította meg az Illinois Egyetem chicagói intézményének kutatása.

Miként lehet a holdporból oxigént előállítani?

Miként lehet a holdporból oxigént előállítani?

Már csak a folyamat apróbb részleteit kell finomítaniuk a mérnököknek, és nemcsak oxigént lehet majd kinyerni a holdporból, de építőanyag is keletkezik.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket