A kea képes statisztikai becslésekre

A kea eddig is nagy hírnévnek örvendett, azonban ez távolról sem volt pozitív, az eszes, olivazöld, varjú méretű madár ugyanis képes az éles, kampós csőrét „bicskaként” használni, s például a birkákból húst, faggyút kicsipegetni, vagy a turisták hátizsákját kimetszeni, de az autók ablaktörlőit is előszeretettel szedi le. Kérdés volt, hogy vajon e madár intelligenciája a csínytevésben csúcsosodik-e ki, vagy valami speciális tulajdonságuk is van?

Amalia Bastos, az Aucklandi Egyetem doktorandusza kutatótársaival együtt egy Christchurch közelében lévő vadállatmenhelyen élő 6 kea vizsgálatát végezte el, számolt be róla a Science híroldala. A madarakat megtanították arra, hogy a fekete zálogtárgyért cserébe finom eleség jár, míg a narancssárgáért semmit se kapnak. Ha a madár a fekete tárgyat választotta, kapott egy falat finomságot.
A kutatók befőttes üvegekbe helyeztek el különféle arányban a két zálogtárgyból, majd úgy vette ki egyet-egyet az üvegekből, hogy a tárgy színét a madár nem látta. A kea sokkal gyakrabban választotta azt a kezet, amely a több fekete zálogtárgyat tartalmazó üvegből emelt egyet ki. Akkor is így történt, ha a két szín aránya egész közel állt egymáshoz, pl. 63 fekete, 57 narancs.

A kísérlet következő fázisában az üvegeket középen egy-egy elválasztó zárta le, s csak az elválasztó feletti, felső részben lévő zálogokhoz fért hozzá a kísérletet végző kutató. Habár az üvegekben összesen ugyanannyi volt a fekete és a narancs zálog, az elválasztó felett egyik üvegben több volt a fekete, és a madár azt a kezet választotta, amelyik ebből az edényből vett zálogot.

A harmadik kísérletben két kutató vett részt, s az egyik akkor is a fekete zálogot vette ki az üvegből, ha abban a narancsból volt több, ám egy másik kutató a narancsot részesítette előnyben. Ekkor a madárnak a két kutató közül kellett választania, és ez esetben is a több fekete zálogot megfogó kutató volt a gyakoribb a választásaik során. Ez utóbbi tette igazán érdekessé a kísérlet eredményét, eddig ugyanis csak emberek és csimpánzon voltak képesek hasonló előrejelzésre, vagyis arra, hogy egy szociális információt (melyik kutató vesz ki több fekete zálogot) képesek voltak felhasználni a döntéseikben.

A kea tehát, hozzánk hasonlóan, rendelkezik olyan képességgel, amelynek köszönhetően integrálni tudja a különböző eredetű és jellegű információkat. Ez azért különös, mert a madarak és az ember közös őse valamikor 310 millió évvel ezelőtt elkülönült, s azóta az idegrendszerünk egészen más fejlődési útvonalat járt be. A kutatási eredményt a Nature Communications folyóiratban közölték.

Irene Pepperberg összehasonlító pszichológus kutató, aki közismert papagájszakértő (a híres, Alex nevű jákópapagájjal végzett kísérleteiről magyarul is megjelent a könyve jó 10 éve) úgy véli, a kea nem valódi statisztikai becslést végzett a kísérletek során, pusztán intuitív volt az értelmezési módja. A kutatónő úgy véli, ez a vizsgálat nem lehetett alkalmas arra, hogy eldöntsék, valóban képes-e a kea megállapítani az üvegekben látott zálogok aránya alapján, hogy melyik esetben jut hozzá több jutalomfalathoz.

Amennyiben viszont a kea valóban ilyen statisztikai becslési képességgel bír, ez evolúciós előnyt jelent számára mind az eleség gyűjtésében, mind a szaporodásban – tette hozzá Karl Berg, a Rio Grande Valley-ben lévő Texasi Egyetem ornitológus-papagájszakértője. „Nagyszerű és izgalmas kísérlet volt ez!”