Még mindig nem vesszük elég komolyan a vastagbélrák kialakulásának kockázatát
Európában hárompercenként veszíti el valaki az életét vastag-és végbélrákos megbetegedés következtében.
Nagyon fontos a vastagbélrákszűrés, mivel ez a daganatfajta megelőzhető, de sokáig tünetmentes marad – hívta fel a figyelmet a Magyar Gasztroenterológiai Társaság, a Visegrádon tartott konferencia során, 2020. március 6-án, a vastagbélrák elleni küzdelem világnapján.
Molnár Tamás, a társaság elnöke sajtótájékoztatón azt mondta, sajnos sokat késett a hazai szűrőprogram elindítása, pedig a vastagbélrák az egyik leggyakoribb daganatos elváltozás Magyarországon. Az európai adatok szerint valamennyi diagnosztizált daganatos megbetegedés 14,3 százaléka kolorektális rák, azaz vastag- és végbélrák, a férfiaknál a harmadik, a nőknél a második leggyakoribb megbetegedéstípus ez. Molnár Tamás szerint évente egy kisvárosnyi ember veszíti életét hazánkban ebben a betegségben, amely szűréssel megelőzhető és jól gyógyítható.
Szepes Zoltán vezetőségi tag arról beszélt, hogy számos európai országban már az ellátórendszer részévé vált a szűrés, a visegrádi országok közül nálunk indult el utoljára a szűrőprogram. Jelezte, az ország különböző területein zajló úgynevezett pilot programban egyelőre 1754 háziorvosi praxis és 55 vizsgálóhely vesz részt.
Molnár Tamás elmondta, az 50-70 éves korosztályt érintve indult a program, mára 600 ezer embert hívtak be a vizsgálatra, s a már visszaküldött 230 ezer mintából 17 800 jelzett valamilyen eltérést. Ezek közül 8285 esetben volt szükség tükrözéses vizsgálatra, 2881 embernél úgynevezett rákmegelőző állapotot állapítottak meg, 611-nél pedig rosszindulatú elváltozást találtak.
A kolorektális daganat megelőző állapota a jóindulatú polip, mely nem okoz semmiféle panaszt, s a különféle tünetek sok esetben már csak a betegség előrehaladott stádiumában jelentkeznek, ezért is fontos a szűrővizsgálat. Mindkét hazai szakember kiemelte az egyéni felelősség szerepét, és azt, hogy egy tizenöt perces kolonoszkópiás vizsgálattal 30-40 életév nyerhető.
Az európai vastagbélrákszűréseken való részvételi adatokat áttekintve Magyarország nem éri el az Európa többi országában jellemző, 40−70%-os részvételi arányokat, az elnök szerint a magyarok mindössze 31 százalékos arányban jelentek meg a szűrésen, ez igen alacsony. Az EU a 65 százalékos részvételt tartaná ideálisnak.
Több évtizedes lemaradásban van Magyarország a vastag-és végbélrákos megbetegedések megelőzése terén. Riasztó a hazai statisztika, Európa 31 országa közül a lakosságszámhoz viszonyított új megbetegedések száma a férfiak körében Magyarországon a legmagasabb.
Nem véletlen, hogy pont a vastagbélrák elleni küzdelem világnapján, március 6-án tartja a Magyar Gasztroenterológiai Társaság azt a konferenciáját, melynek egyik fókusztémája a 2019-ben elindult magyarországi vastagbélrákszűrő program. A részvételi adatok alapján azonban úgy tűnik, a hazai lakosok nem veszik elég komolyan a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, veszélyét, holott már az európai adatok önmagukban is aggodalomra adhatnak okot:
• az emésztőrendszert érintő daganatok közül a vastag- és végbéldaganatok a leggyakoribbak
• valamennyi diagnosztizált daganatos megbetegedés 14,3%-a kolorektális rák
• a férfiaknál a harmadik, a nőknél a második leggyakoribb ráktípus
• a százezer lakosra jutó új megbetegedések száma évi 68 (férfiaknál 79, nőknél 54)
• a becslések alapján 2018-ban 215 ezer ember halt meg vastag- és végbéldaganatban, ami azt jelenti hogy hárompercenként veszíti el valaki az életét ebben a betegségben
• külön aggodalomra ad okot, hogy ez a daganattípus egyre szélesebb körben terjed a fiatal felnőttek között is: évente 6%-kal nő a diagnosztizált esetek száma
Ám Magyarországon még ennél is drámaibb a helyzet, a százezer lakosra jutó új megbetegedések száma a férfiak körében évi 150 fölötti, nők esetében körülbelül 80 – ez azt jelenti, hogy az újonnan diagnosztizált vastagbéldaganatok gyakoriságát tekintve Európában Magyarország az első helyen áll a férfiak vonatkozásában, míg harmadik helyen van a nők esetében. Hazánkban az összes diagnosztizált daganatos eset 16,7 százaléka kolorektális rák.
A lesújtó tények ismeretében, a halálozás csökkentése érdekében az Európai Bizottság 2010-ben az EU tagállamaihoz fordult, és, bár történtek előrelépések, számos országnak még mindig nincs szűrőprogramja, és ahol van, ott is nagyok a különbségek a részvételi arányokban. Márpedig hatalmas jelentősége van annak, hogy időben felismerjék a betegséget: minél koraibb stádiumban derül ki a daganat, annál nagyobb a gyógyulás esélye, s az előrehaladottabb állapotok esetében nemcsak nehezebb, hanem költségesebb is a gyógyítás, így minden tagállam érdeke az is, hogy aktívan mozgósítsa a lakosait a szűrőprogramokra.
Éppen ezért a Magyar Gasztroenterológiai Társaság arra kéri az 50−74 éves korosztály tagjait, hogy saját egészségük érdekében rendszeresen vegyenek részt a szűrővizsgálatokon, melyet kétévente meg kell ismételni.
A kolorektális daganat előalakja, a jóindulatú polip, mely nem okoz semmiféle panaszt, tünetet – ezért is fontos a szűrővizsgálat, hisz csak vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) után lehet eltávolítani azt, ezzel is csökkentve a rák kialakulásának esélyét. A most zajló vastagbélrákszűrési program keretében az elvégzett kolonoszkópiák 5 százalékában találtak korai rosszindulatú elváltozást a gasztroenterológusok.
A kolorektális daganat rizikófaktorai:
• jelentős mértékű alkoholfogyasztás
• feldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségben való fogyasztása
• 50 év fölötti életkor
• férfi nem
• alacsony kalciumbevitel
• elhízás
• dohányzás
• családban előfordult kolorektális daganat
Az egészségtelen életmód, kiemelten a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a jelentős mértékű alkoholfogyasztás és a dohányzás szoros kapcsolatban állnak a kolorektális rák kialakulásával. Minden 10. kolorektális daganat létrejöttéért az alkoholfogyasztás okolható. Míg napi 1−4 egységnyi alkoholos ital elfogyasztása is 21%-kal emeli a kolorektális rák kialakulásának a kockázatát, addig a napi több mint 4 egységnyi szeszes ital már 50%-kal fokozza a rizikót.
Az életmódbeli tényezők kiemelt szerepét támasztja alá az, hogy a fiatalkortól kezdve a mindennapi rutin részévé tett egészséges táplálkozás akár 70%-kal is csökkentheti a vastag- és végbéldaganat kockázatát, így az életmódunk javításán keresztül tehetjük a legtöbbet a betegség kialakulása ellen.
Amellett, hogy rendszeresen eljárunk a szűrővizsgálatokra, fontos, hogy
• csak mérsékelten fogyasszunk alkoholt
• tartsuk meg az egészséges testsúlyt
• a dohányzás mellőzése mellett rendszeres fizikai aktivitással, mozgással segítsük szervezetünket
• csökkentsük a feldolgozott élelmiszerek, telített zsírok fogyasztását
• fokozzuk a rost- és kalciumbevitelt.
„Adjanak esélyt maguknak, forduljanak háziorvosukhoz, gasztroenterológushoz, vegyenek részt vastagbélrákszűrésen!” – hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke, prof. dr. Molnár Tamás.