Hiány van a megfelelő kísérleti állatokból a koronavírus elleni küzdelemben
A koronavírus hatásának, az ellene készülő védőoltások és gyógyszerhatékonysági vizsgálatához speciális génmódosított állatok szükségesek, azonban ezekből egyelőre alacsony a készlet.
A vizsgálatokat normál egereken nem lehet elvégezni, mivel ezek az állatok nem fertőződnek meg a koronavírustól, viszont még a 2003-as SARS járvány idején készültek olyan génmódosított egerek, amelyek megbetegedhetnek, mivel az akkori, és a mostani koronavírus hasonló módon támad. Ehhez az egerek sejtjeinek egy ACE2 nevű fehérje emberi változatát kell termelniük, a vírus ugyanis ezen keresztül jut be az emberi sejtekbe. Génmódosítással ezt akkor elérték, azonban a SARS járvány lecsengése után kevés érdeklődés volt ezen állatok iránt, és a tenyésztésükkel sem foglalkoztak már, számolt be róla a Nature.
Stanley Perlman, az Iowa Egyetem koronavirológusa, aki az egyik ilyen génmódosított egeret létrehozta, elmondta, hogy hirtelen megváltozott a helyzet. „Mindenki ilyen egeret akar, de szinte senkinek sincs belőle.”
Az amerikai Jackson Laboratóriumba, ahol jelenleg már van néhány ezekből a génmódosított egerekből, 3000 példányra vonatkozó megrendelés érkezett több mint 50 kutatólaboratóriumtól. Ezért nemrégiben egy új tenyészkolóniát hoztak létre, hogy ki tudják elégíteni az igényeket. Cathleen Lutz, az intézet egérgyűjteményének vezetője elmondta, hogy egyszerűen elárasztották őket a speciális egér iránti kérésekkel. A kolónia alapításához Perlman egykori egereinek lefagyasztott spermáját használták fel, és 2020 március elején születtek meg az első, megfelelő génnel rendelkező egerek. A Jackson Laboratórium májustól tudja majd ellátni a génmódosított egerekkel a megrendelőket. „Egyszerűen biológiai oka van annak, hogy ezt korábban nem tudjuk megtenni, ez pedig az egerek vemhességének az ideje” – magyarázta Lutz.
Kínában egy labor, amelynek voltak ebből a speciális egérből, már elkezdte a kísérleteket velük februárban, és az előzetes eredményeket már közzé is tették. Ezen előzetes és gyors vizsgálat alapján az egerek csak enyhe tüneteket produkáltak, némi fogyás és gyenge tüdőgyulladás jeleit, ám semmi súlyosabbat. Olyan immunválasz-jeleket is azonosítottak, amelyek utat nyithatnak egy védőoltás kifejlesztéséhez. Egy, még nem közzé tett tanulmányukban ugyanezek a kínai kutatók olyan gyógyszereket is azonosítottak, amelyek lassították a vírus sokszorozódását, és a hatásukra kevesebbet fogytak az állatok.
Az enyhe tüneteket mutató állatok hasznosak a gyógyszerfejlesztéshez és a védőoltásokhoz, azonban nem lehet rajtuk keresztül az emberek egy részében fellépő súlyos tüneteket vizsgálni. ”Nem sokat árulnak el arról, hogy mi módon hozza létre a vírus a betegséget” – magyarázta Perlman. A kutató azon gondolkodik, miként tudna olyan egérváltozatot létrehozni, amellyel ezeket a kritikus állapotokat is vizsgálni lehetne. Mivel a jelenlegi génmódosított egerek egyaránt rendelkeznek az ACE2 fehérje emberi és egerekre jellemző változatával is, egy lehetőség az, hogy az egerek saját változatát irányító gént egy másik génmódosítás révén kiütik. „Sok modell tökéletlen, de igyekszünk a legtöbbet kihozni a lehetőségekből.” – tette hozzá Perlman.