A hőhullámok 1,2 milliárd embert fognak érinteni 2100-ra

A Rutgers Egyetem vezetésével készült az a nemrégiben, az Environmental Research Letters szakfolyóiratban közzé tett tanulmány, amelyben a felmelegedés miatt az extrém hőségben és páratartalomban élők számának változását becsülték fel. A legtöbb hasonló kutatásban csak a kiugró hőmérsékleti értékeket vizsgálták, és nem vették figyelembe a páratartalom szerepét, holott ez különösen fontos tényező.

Robert E. Knopp professzor, a Rutgers Egyetem Légkör-, Óceán-, és Földtudományi Intézetének igazgatója elmagyarázta „Amikor az extrém hőségeket vizsgáljuk, az ezekkel járó páratartalom-értékekre is figyelni kell, hiszen az emberi egészség szempontjából ez az egyik legfontosabb veszélyeztető tényező.” Dawei Li, aki a Rutgers Egyetem egykori kutatója, és ma a Massachusettsi Egyetemen dolgozik, elmondta, hogy például New Yorkban a 19. századhoz képest 11-szer gyakoribbak a forró és párás napok.

A hőstressz azt jelenti, hogy az ember szervezete nem képes kellően lehűlni az izzadás révén, gyors emelkedésnek indulhat a testhőmérséklet, s ez az agyat és más fontos szerveket károsítja. A hőstressz enyhe változatától, amikor az ember csak kipirul, az izomgörcsök bekövetkeztén át az egészen súlyosig, amikor a szervezet hőkimerüléssel válaszol, számos fázis fennállhat. A legsúlyosabb esetekben, a hőguta néven ismert fokozatnál orvosi segítség nélkül halál vagy tartós egészségkárosodás következik be.

A számítások szerint az extrém melegben és párában érintettek száma 1,5 Celsius-fokos emelkedés esetén félmillió, 2 fok esetén 800 ezer lesz – azt pedig ne feledjük, hogy 1,2 fokos emelkedés már van mögöttünk. Ha 3 Celsius-fokot nő a hőmérséklet 2100-ig, akkor 1,2 milliárd főre rúg majd a hőstresszt okozni képes időjárási helyzetbe kerülő emberek száma. A már példaként felhozott New York esetében ez azt jelenti, hogy az olyan időjárású nap, ami a forróság és fülledtség szempontjából az év legkritikusabb egy napja, a 3 fokos emelkedés esetén 24 napon át fennáll majd minden évben.
A helyzet komolyságához érdemes hozzátenni, hogy már a jelenkorunk hőhullámai is rengeteg halálos áldozattal járnak, a 2003-as európai hőhullámban kb. 45 ezren, a 2010-es orosz hőhullámban 54 ezren hunytak el.