Iszik és repül

Egy korsó sör után a véralkoholszint 0,3–0,5 ezrelékre emelkedik (0,5 ezrelékes érték alatt szabad vezetni például Angliában és Belgiumban). Egy ezrelék fölött a reakcióidő meghosszabbodik, két ezrelék fölött öntudatzavar állhat be, négy ezrelék fölött pedig az alkoholfogyasztó kómába eshet vagy életét vesztheti. (Ez az állapot három liter bor, öt liter sör vagy fél liter pálinka megivása után állhat be.)
Bár az egyes fogyasztók között nagyok a különbségek, a gyümölcsevő és a nektárfogyasztó denevérek könnyen az asztal alá innák a legnagyobb iszákost is. Mivel a denevérek testtömege kicsi, röptüket és tájékozódásukat kevés alkohol is befolyásolhatja – márpedig az erjedő gyümölcsökkel és nektárral táplálkozva óhatatlanul is jut a szervezetükbe.
A kanadai Nyugat-ontariói Egyetemen a Dara N. Orbach vezette kutatócsoport szerint a denevérekre szinte hatástalan az alkohol. A kutatók feltételezték, hogy nagyobb mennyiségű szesz elfogyasztása után az állatoknak tovább tart végigrepülni az adott pályán, többször ütköznek neki az akadályoknak, és gyakrabban kényszerülnek pihenni. Azonban a megfigyelt, a hártyásorrú denevérek családjába tartozó egyedek teljesítményében nem mutatkozott eltérés, függetlenül attól, hogy az általuk fogyasztott cukros vízbe a kutatók kevertek-e előzőleg 1,5 százalék alkoholt vagy sem: éppolyan jól tájékozódtak, és a mozgásuk is koordinált maradt.
Az egyes fajoknál mért véralkoholszint nem volt azonos: néhány állatnál a nullához közelített, míg másoknál a három ezreléket is meghaladta.
A kutatók szerint a denevérek fejlett szaglásukkal megkülönböztetik az erjedő gyümölcsök, nektárok szesztartalmát, és inkább a kevésbé alkoholost választják. Egyes, főleg újvilági fajok, például a jamaikai gyümölcsdenevérek, gyakrabban fanyalodnak cefrésedő táplálékra, így az alkoholt is jobban bírják, mint ázsiai és afrikai társaik.