Alvó élővilág

És nem is csupán az állatok körében, mert a növényeknek is van napszaki ritmusuk. Egyáltalán, miért kell az élőlényeknek aludniuk? Mert így vagy úgy minden élő alszik néha, ha nem is a szó szoros értelmében. Már a több milliárd éve létező egysejtű cianobaktériumok is fehérjealapú belső időzítővel vezérlik létfenntartásuk és osztódásuk folyamatait.
A növények sejtjeinek is megvan a maguk, napszakokhoz igazított működési ritmusa. Az állatvilág pedig ezer meg ezer változatban vonultatja föl a testépítő, energiapótló, sőt fejlettebb idegrendszeri szinten már az információkat, benyomásokat, emlékeket átrostáló, rendszerező alvást. A kulcsjel, amelyhez így vagy úgy a legtöbb élőlény belső órája igazodik: a világosság és sötétség időszakának váltakozása, a Nap égi járása, a természetes fény, mégpedig elsősorban annak kék összetevője. Az alvás számunkra oly jól ismert, ismétlődő szakaszokból álló formáját a jelek szerint csak az emlősök és talán a madarak alkalmazzák.
Aludni létfontosságú; ezt elsősorban az alvásmegvonás hátrányos, sőt igen gyakran riasztó hatásaiból tudhatjuk. És ma már azt is tudjuk, hogy a mesterséges fényözön, mindenekelőtt a számítógép-monitor, a tévé, tablet, okostelefon kijelzőjének kékben gazdag fénye este gonoszul becsapja belső óránkat: elhiteti vele, hogy ragyog odakint a Nap, és ezzel ellopja tőlünk a megújító alvást.

Érdekesség néhány állat alvási szokásairól:
A lovak jórészt állva alszanak, de ahhoz a jelek szerint le kell feküdniük, hogy REM-fázisba kerüljenek (a gyors szemmozgással, és álmokkal járó alvási szakasz, ilyenkor a vázizomzat átmenetileg mozgásképtelen).
A zsiráfok csak öt-öt percre szunnyadnak el, és hetekig jól bírják alvás nélkül.
A sivatagi csigák szélsőséges forróság és aszály esetén akár évekre is kikapcsolhatnak, hibernálhatják magukat.
A tintahalak alvási ciklusában ugyanúgy van REM-fázis, mint az emberében. Ebben az állapotban olykor színt változtat, vagy mozgatja a karjait.
A rozmár 84 órán át folyamatosan ébren van, aztán 19 órát alszik egyhuzamban, hogy behozza lemaradását.
A fregattmadár vonulás közben a levegőben, röptében is tud aludni. Amikor nem vándorol, a szárazföldön akár napi 12 órát is alszik.

A téli álom nagyon más!
Voltaképpen arról van szó, hogy ha kevés a táplálék (ez leginkább a hideg évszakban, telente fordul elő) az állatok némelyike szabályosan takarékra teszi magát: testhőmérsékletét a lehető legalacsonyabbra veszi vissza, szervei működését és ezzel energiafogyasztását is jelentősen visszafogja, ráadásul egyáltalán nem eszik, a szöveteiben addig felhalmozott tartalékanyagokon húzza ki a jobb időkig.