Kiderülhet, hogy az utódok neme nem véletlenszerűen alakul

2020.03.18.NGC

National Geographic Magyarország

Miért születik egy családban több lány, míg máshol több fiú gyerek? Ez csak a véletlenen múlik, vagy más is van a háttérben? Ön is részese lehet az ELTE-s kutatásnak!

Mivel az embernél az utódok nemét az ivari kromoszómák határozzák meg, joggal gondolhatnánk, hogy 50 százalék esély van arra, hogy fiú, és 50 százalék arra, hogy lány utód szülessen. Számos kutatási eredmény azonban arra utal, hogy ez nem teljesen így van. Ezzel a jelenséggel foglalkozik az ELTE Viselkedésökológiai Csoportjának egyik legfrissebb kutatása.
Az emberi populációkban néhány százalékkal több fiú utód születik, mint lány, de ami ennél sokkal izgalmasabb, hogy a tanulmányok egy része szerint a családok közötti változatosság az utódok nemében számos tényezővel mutathat összefüggést. Egyes vizsgálatok alapján azok az anyák, akik egészségesebbnek érezték magukat, és hosszabb életet jósoltak maguknak, több fiút szültek. Stressz helyzetben, mint például környezeti katasztrófák, gazdasági recesszió és éhínség esetén viszont több tanulmány szerint nagyobb eséllyel születik lány gyermek. Volt kutatás, amely az anya személyisége és gyermekei ivararánya között mutatott ki összefüggést: a dominánsabb anyák utódai között több fiú volt. Írtak már le összefüggést az utódok neme és a szülők vonzósága, szexuális hozzáállása, életkora, sőt bizonyos betegségei között is.
Más kutatások szerint a viszonylagos jólétben élő családokban arányaiban több fiú gyerek születik, mint a szegényebb körülmények között élő családokban. Köztudott, hogy az anyák állapota erőteljesen befolyásolhatja utódaik fejlődését, jövőbeli életképességét. Az életképesség sok fajnál a hím vagy fiú utódok pártalálási esélyeire van nagyobb befolyással. Vagyis egy jó adottságokkal rendelkező fiú utód nagyobb sikert érhet el, mint egy hasonló adottságú lány. Míg egy rossz életkörülmények között élő anya számára pont a lány utódok lehet előnyösebbek, mert egy gyengébb minőségű hím/fiú gyakran egyáltalán nem jut szaporodási lehetőséghez.

A Queenslandi Egyetem tudósai egy átfogó kutatás eredményeként arra jutottak, hogy a gyerekek nem szerinti megoszlása lényegében véletlenszerű. „Azt találtuk, hogy az egyes embereknek nincs velük született hajlamuk arra, hogy lányuk vagy fiuk legyen" - mondta Brendan Zietsch, az egyetem pszichológiai karának kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
Nagyjából 51 százalék az esélye, hogy fiú, és 49 százalék, hogy lány születik, azonban az anya vagy az apa génjei ebben nem játszanak szerepek. 
A kutatók svéd anyakönyvek alapján elemezték minden, 1932 óta született svéd, szám szerint 3 543 243 szülő és 4 753 269 gyerekük adatait. Feltérképezték a családi kapcsolatokat, és megvizsgálták, hogy egy ember gyerekeinek a neme összefügg-e a testvérek gyerekeinek nemével, de nem találtak összefüggést.

Azt a jelenséget, amikor az utódok neme nem véletlenszerű, hanem a környezet vagy a szülők tulajdonságainak függvényében alakul ki, a szakirodalom ivararány-manipulációnak nevezi. A kifejezés kicsit félrevezető, hiszen nem aktív, tudatos folyamatról van szó, hanem bizonyos élettani paraméterek megváltozása állhat a háttérben, így talán helyesebb ivararány-eltolódásnak nevezni.

„Az eddigi vizsgálatok elsősorban az ivararány-mintázatok leírására koncentráltak, azok hatását az utódok rátermettségére (sikerességére) nagyon kevesen próbálták vizsgálni. Ezen kivételek közé tartozik az a tanulmány, amely azt próbálta elemezni, hogy a dollármilliárdosok családjaiban megfigyelhető nagyobb fiú arány hogyan hat a rátermettségre. Azt találták, hogy a milliárdosok fiú gyerekei több unokával ajándékozták meg a szülőket, mint a lány gyerekei, tehát a megfigyelt fiú túlsúly evolúciós szempontból előnyös volt. Kérdés, hogy csak ebben a speciális csoportban jelentkeznek-e az előnyök, vagy általánosnak tekinthetők. Az ELTE Viselkedésökológiai Csoportjában erre próbálunk választ találni egy vizsgálatsorozat részeként” – mondja Rosivall Balázs, a kutatás vezetője.
Két online kérdőíves felmérést végeznek a magyarországi népesség körében. Az első, jelenleg is aktív kérdőívben arra kíváncsiak, hogy a családban található fiúk és lányok aránya összefügg-e későbbi gyermekeik (azaz az unokák) számával.
Egy későbbi kérdőíven arra keresik majd a választ, hogy a magyar populációban milyen tényezők függenek össze az utódok nemével.
Az eredmények megbízhatósága szempontjából fontos a nagy mintaszám, ezért arra buzdítanak mindenkit, hogy töltsék ki a kérdőívet.

#ivari kromoszóma