Hogyan okoz pánikot a koronavírus?

Hasonló viselkedés az 1918-as spanyolnátha idején is megfigyelhető volt. Nagyobb járványok esetében, például a 2003-as SARS megbetegedések idején előfordult, hogy kígyózó sorok alakulnak ki a gyógyszertáraknál. Karestan Koenen, a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola munkatársa szerint a jelenség hátterében az áll, hogy az emberek fenyegetve érzik magukat, a vásárlástól pedig egyfajta kontrollérzetet alakíthatnak ki – olvasható a nationalgeographic.com oldalán.

A távoli múltban őseink életben maradását nagyban segítette a félelem és a szorongás. A fenyegetésre, például egy ragadozó közeledésére adott azonnali reakció, illetve a potenciális veszély elhárítása kulcsfontosságú volt. A pánik kialakulásában bizonyos agyterületek komoly szerepet kapnak.

Koenen szerint az egyik ilyen terület amygdala, amely az érzelmeket irányítja. Ha ezen a régión múlna, a fenyegetés észlelésekor nem is számítana, hogyan kerüljük el azt, azonnal cselekednénk. Szerencsére azonban más területek is beleszólnak a folyamatba. A frontális kéreg, amely a viselkedést szabályozza, igyekszik az adott fenyegetésre fókuszálni: mikor találkozhatunk vele, és mit kell tennünk, ha bekövetkezik a baj. Bizonyos esetekben az egyes régiók különböző jelei miatt a frontális kéreg megzavarodik, ez pedig „rövidzárlathoz”, pánikhoz vezethet. Koenen szerint ilyenkor az érzelem felülírja a racionalitást.

A pánik bizonyos helyzetekben életmentő lehet, de nem egy olyan esetet ismernek a szakértők, amikor súlyos problémát okozott. Fontos azt is kiemelni, hogy a jelenség a hosszabb távú fenyegetések esetén – ilyen lehet az új járvány is –nem túl hasznos, ezek során ugyanis a tervezés elengedhetetlen.

Összességében elmondható az emberekről, hogy a bizonytalanságban rosszul mérik fel a kockázatot. Ez eredményezi, hogy sokan túlbecsülik a helyzetet, és pánikvásárlásba kezdenek, míg mások lekicsinylik a koronavírus fenyegetését, és ugyanúgy élik tovább mindennapjaikat mint korábban. Sonia Bishop, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem szakértője szerint a járvány miatt most különösen sok a bizonytalanság, hiszen napról napra változnak az adatok és hírek. Ez szorongást idézhet elő a lakosságban.

Bár a szorongás kis mértékben segíthet, hiszen növelheti a figyelmet és óvatosságot, az akkut szorongás már veszélyes lehet. A hosszabb távú félelem ugyanis kihat a mentális egészségre, illetve a döntéshozó képességekre. Szervezetünk egyszerűen nem úgy alakult ki, hogy hetekig vagy hónapokig megbirkózzon a komolyabb stresszel.