Miért jobb a szappan a koronavírus ellen, mint a hipó?

Az emberek mintegy 5000 éve számos módszert kitaláltak a tisztításra, azonban a fertőző betegségek ellen – beleértve a mostani koronavírust is – a leghatékonyabb mindmáig a szappan és a víz maradt. Ennek ellenére, amikor a Covid-19-hez hasonló járványok felütik a fejüket, az emberek lerohanják az üzleteket a különböző kémiai fertőtlenítőkért, amelyek feleslegesek vagy épp hatástalanok a vírusok ellen, számolt be a nationalgeographic.com.

Eltűntek a boltok polcairól a kézfertőtlenítő habok is, holott ezek alkoholtartalma a legtöbb esetben túl alacsony, nem éri el a vírusok elpusztításához szükséges 60 tömegszázalékot. A koronavírus által leginkább sújtott országokból olyan felvételeket látni, amelyeken teljes védőfelszerelésbe öltözött emberek hipó oldatokkal permetezik be a járdákat vagy az irodaépületek belsejét. Egyes szakértők azonban nem gondolják, hogy ez hozzájárulna a koronavírus terjedésének megállításához.
Jane Greatorex, a Cambridge-i Egyetem virológusa szerint ez olyan, mintha ágyúval lőnénk verébre. Ráadásul a különféle fémfelületek korrózióját is elősegíti, s felszabaduló gőz hosszabb távú belégzése további légzőszervi problémákhoz vezethet.

Lisa Casanova, a Georgia Állami Egyetem környezeti egészségügyi kutatója szerint ha hipóval kenünk be egy erősen szennyezett felületet, a szennyeződés „megeszi” a hipót. Sokkal hatékonyabb valamilyen enyhébb szappanos oldattal, például mosogatószerrel letakarítani, fertőtleníteni a belső és külső felületeket.
Ahhoz, hogy megértsük, miért jönnek folyamatosan a szappannal a szakértők, azt is értenünk kell, hogy a koronavírus a szervezeten kívül is megél, s érdemes megismernünk azokat a kutatási adatokat, amelyek a vírus különféle felületeken való megtapadásáról születtek eddig.

Az elsődleges fertőződési útvonal a személyes kontaktus révén létrejött, vagyis egyik ember átadja a vírust egy másik embernek. Ez lehet egy ölelés, egy kézfogás is, vagy akár az, hogy zárt térben egymáshoz közel zsúfolódnak össze az emberek, s ez megkönnyíti a légzőszervekből köhögéssel vagy tüsszentéssel távozó cseppecskék terjedését. Ezek a cseppecskék azonban viszonylag nehezek, így a felületekre zuhannak, ahol fennmaradhatnak addig, míg valaki érintése révén eljutnak az illető orrába vagy szájába, ahol képesek a betegséget előidézni. Attól függően, hogy milyen felületre esnek e cseppek, a bennük lévő vírusok más és más élettartammal bírnak a továbbiakban.

A SARS-CoV-2 vírus kartonpapíron 24 órán át, rozsdamentes acélon 2 napon át, a polipropilén nevű műanyagon pedig 3 napig is kimutatható maradt.

A vírusok mindegyike csupán egy genetikai kód, amit lipidek és fehérjék vesznek körbe, s zsír-alapú külső burok is védheti őket. Sokkal könnyebb ezeket a burokba zárt vírusokat elpusztítani, mint azokat, amelyek nem rendelkeznek ilyennel, mint például a gyomor- és bélrendszeri bántalmakat okozó norovírus, amely akár egy hónapig is aktív marad különböző felületeken. A burkolattal védett vírusok csupán néhány napig maradnak életképesek a szervezeten kívül, ezeket a legkönnyebb elpusztítani, mivel amint a burkolatuk megsérül, elkezdenek szétesni.

Azonban a burkot viselő vírusok nem egyformák, és emiatt a tudósok világszerte igen nagy erőkkel vizsgálják a SARS-CoV-2 vírus felépítését jelenleg is. Néhány napja jelent meg a New England Journal of Medicine orvosi szakfolyóiratban egy új tanulmány, amely azt vizsgálta, hogy a koronavírus milyen felületen mennyi ideig marad kimutatható. A tanulmány egyik szerzője, a Princeton Egyetem evolúciós biológusa, Dylan Morris elmondta, hogy arra voltak kíváncsiak, hogy az orvosi – kórházi környezetekben lévő felületek melyikén tapadhat meg úgy a vírus, hogy onnan megfertőzhesse a pácienseket.

Azt találták, hogy a SARS-CoV-2 a kartonpapíron 24 órán keresztül, a rozsdamentes acélon 2 napon át, a polipropilén nevű műanyagon pedig 3 napig is kimutatható maradt. Rézfelületen, amelyről ismert, hogy természetes módon lebomlanak rajta a baktériumok és vírusok, csupán 4 órán keresztül maradt meg az új koronavírus is.

Az is kiderült a vizsgálatokból, hogy ez a különféle felületeken eltöltött idő a SARS-CoV-2 esetében ugyanannyi, mint a 2002-2003-as SARS járványt okozó koronavírusnál. (Az akkori járvány Európát nem sújtotta, így kontinensünkön nincsenek róla emlékek se.)

Az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) azt közölte, hogy mindazok, akik a zsúfolt bolti bevásárlás helyett online rendeléssel szerzik be a kívánt termékeket, ugyan a kartondobozokon találkozhatnak a kórokozóval, de nem ez a járvány fő terjedési útvonala.

Morris nem aggódik a hétköznapi felületek miatt, azonban fontosnak tartja, hogy alaposan mossunk kezet és tisztítsuk le a tárgyainkat is.

Van azonban ennek a kutatásnak határa. A vírusokat szabályozott laboratóriumi környezetben vizsgálták, és az olyan rendszeresen használt felületek, mint egy lépcső acélkorlátja, vagy egy kapaszkodó a buszon, sokkal nagyobb mennyiségű vírussal lehet teli, mint amit vizsgáltak, s így nagyobb lehet a megfertőződés esélye is.
A különféle környezeti hatások is alakíthatják a vírus terjedését. Úgy vélik például, hogy a magasabb páratartalom megnehezíti a légzőszerveinkből kijutó cseppecskék terjedését, az ultraibolya fény pedig lebontja a vírusokat.

A vírus képes aeroszolként, vagyis a levegőben lebegő mikroszkopikus cseppecskék formájában akár 3 órán át fennmaradni, de Morris azt is tisztázta, hogy a nagyobb méretű cseppek jóval inkább fertőzőképesek lehetnek. A vírusos aeroszolok inkább a klinikai gyakorlatban számítanak, ahol egyes kezelések során kialakulhatnak, ilyen például a lélegeztetés. A szabadban vagy a nagy légterű helyszíneken, mint pl. a szupermarketek, az ilyen aeroszolok valószínűleg nem játszhatnak szerepet a fertőzés terjedésében.

Morrisék kutatása nem vizsgált olyan egyszerű, hétköznapi holmikat, mint a ruházat, de az USA Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala szerint semmi bizonyíték nincs arra, hogy étellel terjedne a vírus. Influenzavírusokkal végzett vizsgálatokban arra jutottak, hogy a textíliák és a hasonló, porózus felületek maximum 4 órán át tudják megtartani a vírust, mivel elvonják a vizet és ennek hatására szétesik a vírus.

Tehát mindegy, mit érintünk meg, még mindig a szappan és a víz a legjobb szer ahhoz, hogy eltávolítsuk a kezünkről az esetleg rátapadt koronavírusokat. A bőrfelületünk kissé savas kémhatású, és ennek köszönhetően e fronton védettek vagyunk a legtöbb vírustól, magyarázta el Greatorex.

A szappan azért működik hatékonyan, mert a kémiai tulajdonságai miatt szétbontja a vírus védőburkolatát, amely ettől szétesik, majd a szappan molekuláival körbefogja a vírus töredékeit, s a vízzel ezeket lemossuk a kezünkről. Hasonló módon működik az alkoholos kézfertőtlenítő is, ez is szétbontja a vírus burkolatát.