Szabina, Antonietta2020. október 27., kedd
Tudomány

Miért jobb a szappan a koronavírus ellen, mint a hipó?

National Geographic Magyarország

A szakértői magyarázat szerint a hipó olyan, mintha ágyúval lőnénk verébre.

Forrás: Getty Images

Az emberek mintegy 5000 éve számos módszert kitaláltak a tisztításra, azonban a fertőző betegségek ellen – beleértve a mostani koronavírust is – a leghatékonyabb mindmáig a szappan és a víz maradt. Ennek ellenére, amikor a Covid-19-hez hasonló járványok felütik a fejüket, az emberek lerohanják az üzleteket a különböző kémiai fertőtlenítőkért, amelyek feleslegesek vagy épp hatástalanok a vírusok ellen, számolt be a nationalgeographic.com.

Eltűntek a boltok polcairól a kézfertőtlenítő habok is, holott ezek alkoholtartalma a legtöbb esetben túl alacsony, nem éri el a vírusok elpusztításához szükséges 60 tömegszázalékot. A koronavírus által leginkább sújtott országokból olyan felvételeket látni, amelyeken teljes védőfelszerelésbe öltözött emberek hipó oldatokkal permetezik be a járdákat vagy az irodaépületek belsejét. Egyes szakértők azonban nem gondolják, hogy ez hozzájárulna a koronavírus terjedésének megállításához.
Jane Greatorex, a Cambridge-i Egyetem virológusa szerint ez olyan, mintha ágyúval lőnénk verébre. Ráadásul a különféle fémfelületek korrózióját is elősegíti, s felszabaduló gőz hosszabb távú belégzése további légzőszervi problémákhoz vezethet.

Lisa Casanova, a Georgia Állami Egyetem környezeti egészségügyi kutatója szerint ha hipóval kenünk be egy erősen szennyezett felületet, a szennyeződés „megeszi” a hipót. Sokkal hatékonyabb valamilyen enyhébb szappanos oldattal, például mosogatószerrel letakarítani, fertőtleníteni a belső és külső felületeket.
Ahhoz, hogy megértsük, miért jönnek folyamatosan a szappannal a szakértők, azt is értenünk kell, hogy a koronavírus a szervezeten kívül is megél, s érdemes megismernünk azokat a kutatási adatokat, amelyek a vírus különféle felületeken való megtapadásáról születtek eddig.

Az elsődleges fertőződési útvonal a személyes kontaktus révén létrejött, vagyis egyik ember átadja a vírust egy másik embernek. Ez lehet egy ölelés, egy kézfogás is, vagy akár az, hogy zárt térben egymáshoz közel zsúfolódnak össze az emberek, s ez megkönnyíti a légzőszervekből köhögéssel vagy tüsszentéssel távozó cseppecskék terjedését. Ezek a cseppecskék azonban viszonylag nehezek, így a felületekre zuhannak, ahol fennmaradhatnak addig, míg valaki érintése révén eljutnak az illető orrába vagy szájába, ahol képesek a betegséget előidézni. Attól függően, hogy milyen felületre esnek e cseppek, a bennük lévő vírusok más és más élettartammal bírnak a továbbiakban.

A SARS-CoV-2 vírus kartonpapíron 24 órán át, rozsdamentes acélon 2 napon át, a polipropilén nevű műanyagon pedig 3 napig is kimutatható maradt.

A vírusok mindegyike csupán egy genetikai kód, amit lipidek és fehérjék vesznek körbe, s zsír-alapú külső burok is védheti őket. Sokkal könnyebb ezeket a burokba zárt vírusokat elpusztítani, mint azokat, amelyek nem rendelkeznek ilyennel, mint például a gyomor- és bélrendszeri bántalmakat okozó norovírus, amely akár egy hónapig is aktív marad különböző felületeken. A burkolattal védett vírusok csupán néhány napig maradnak életképesek a szervezeten kívül, ezeket a legkönnyebb elpusztítani, mivel amint a burkolatuk megsérül, elkezdenek szétesni.

Azonban a burkot viselő vírusok nem egyformák, és emiatt a tudósok világszerte igen nagy erőkkel vizsgálják a SARS-CoV-2 vírus felépítését jelenleg is. Néhány napja jelent meg a New England Journal of Medicine orvosi szakfolyóiratban egy új tanulmány, amely azt vizsgálta, hogy a koronavírus milyen felületen mennyi ideig marad kimutatható. A tanulmány egyik szerzője, a Princeton Egyetem evolúciós biológusa, Dylan Morris elmondta, hogy arra voltak kíváncsiak, hogy az orvosi – kórházi környezetekben lévő felületek melyikén tapadhat meg úgy a vírus, hogy onnan megfertőzhesse a pácienseket.

Azt találták, hogy a SARS-CoV-2 a kartonpapíron 24 órán keresztül, a rozsdamentes acélon 2 napon át, a polipropilén nevű műanyagon pedig 3 napig is kimutatható maradt. Rézfelületen, amelyről ismert, hogy természetes módon lebomlanak rajta a baktériumok és vírusok, csupán 4 órán keresztül maradt meg az új koronavírus is.

Az is kiderült a vizsgálatokból, hogy ez a különféle felületeken eltöltött idő a SARS-CoV-2 esetében ugyanannyi, mint a 2002-2003-as SARS járványt okozó koronavírusnál. (Az akkori járvány Európát nem sújtotta, így kontinensünkön nincsenek róla emlékek se.)

Az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) azt közölte, hogy mindazok, akik a zsúfolt bolti bevásárlás helyett online rendeléssel szerzik be a kívánt termékeket, ugyan a kartondobozokon találkozhatnak a kórokozóval, de nem ez a járvány fő terjedési útvonala.

Morris nem aggódik a hétköznapi felületek miatt, azonban fontosnak tartja, hogy alaposan mossunk kezet és tisztítsuk le a tárgyainkat is.

Van azonban ennek a kutatásnak határa. A vírusokat szabályozott laboratóriumi környezetben vizsgálták, és az olyan rendszeresen használt felületek, mint egy lépcső acélkorlátja, vagy egy kapaszkodó a buszon, sokkal nagyobb mennyiségű vírussal lehet teli, mint amit vizsgáltak, s így nagyobb lehet a megfertőződés esélye is.
A különféle környezeti hatások is alakíthatják a vírus terjedését. Úgy vélik például, hogy a magasabb páratartalom megnehezíti a légzőszerveinkből kijutó cseppecskék terjedését, az ultraibolya fény pedig lebontja a vírusokat.

A vírus képes aeroszolként, vagyis a levegőben lebegő mikroszkopikus cseppecskék formájában akár 3 órán át fennmaradni, de Morris azt is tisztázta, hogy a nagyobb méretű cseppek jóval inkább fertőzőképesek lehetnek. A vírusos aeroszolok inkább a klinikai gyakorlatban számítanak, ahol egyes kezelések során kialakulhatnak, ilyen például a lélegeztetés. A szabadban vagy a nagy légterű helyszíneken, mint pl. a szupermarketek, az ilyen aeroszolok valószínűleg nem játszhatnak szerepet a fertőzés terjedésében.

Morrisék kutatása nem vizsgált olyan egyszerű, hétköznapi holmikat, mint a ruházat, de az USA Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala szerint semmi bizonyíték nincs arra, hogy étellel terjedne a vírus. Influenzavírusokkal végzett vizsgálatokban arra jutottak, hogy a textíliák és a hasonló, porózus felületek maximum 4 órán át tudják megtartani a vírust, mivel elvonják a vizet és ennek hatására szétesik a vírus.

Tehát mindegy, mit érintünk meg, még mindig a szappan és a víz a legjobb szer ahhoz, hogy eltávolítsuk a kezünkről az esetleg rátapadt koronavírusokat. A bőrfelületünk kissé savas kémhatású, és ennek köszönhetően e fronton védettek vagyunk a legtöbb vírustól, magyarázta el Greatorex.

A szappan azért működik hatékonyan, mert a kémiai tulajdonságai miatt szétbontja a vírus védőburkolatát, amely ettől szétesik, majd a szappan molekuláival körbefogja a vírus töredékeit, s a vízzel ezeket lemossuk a kezünkről. Hasonló módon működik az alkoholos kézfertőtlenítő is, ez is szétbontja a vírus burkolatát.

Hozzászólások

Egy angliai kutatás szerint csökken az antitestek mennyisége a fertőzést követően

Egy angliai kutatás szerint csökken az antitestek mennyisége a fertőzést követően

A koronavírus ellen termelt antitestek szintje „egészen gyorsan" csökken a megfertőződést követően - állapították meg brit szakemberek.

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

Vizet találtak a Hold napsütötte oldalán

A korábbi vizsgálatok csupán a sarkvidékek örök sötétségbe burkolt krátereiben mutatták ki a víz jelenlétét.

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

Keresőkutyák segítenek a sakálok felkutatásában

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve, a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat az aranysakál jelenlétének felderítésére.

Mi zajlik az emberi agyban?

Mi zajlik az emberi agyban?

Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket