Mekkora összejövetel számít még biztonságosnak egy járvány idején?

Magyarországon eredetileg a százfősnél nagyobb eseményeket tiltották be, utóbb azonban minden rendezvényre bevezették az intézkedést. Az elmúlt időszakban az amerikai járványügyi központ, a Centers for Disease Control and Prevention is sorra csökkentette a veszélyesnek ítélt gyülekezések nagyságát, jelenleg a Fehérház tízfősben határozta meg az ajánlott maximum méretet – olvasható a nationalgeographic.com oldalán.

Sokakat érdekelhet a kérdés, hogy pontosan mekkora összejövetel számít már veszélyesnek. A válasz nem egyszerű, hiszen a kórokozó terjedését nemcsak a csoportok nagysága, hanem számos egyéb faktor, például a társadalmi dinamikák és az egyének kora is befolyásolják.

A legjobb az lenne, ha az embereket teljesen sikerülne izolálni. Ez természetesen kivitelezhetetlen, éppen ezért a cél most az, hogy a lakosok minél kevesebb emberrel legyenek érintkezésben, így ugyanis a terjedés kisebb csoportokra szűkíthető. Samuel Scarpino, a bostoni Északkeleti Egyetem járványmodellező kutatója szerint pontos szám nincs arra vonatkozóan, hogy mekkora összejövetelekben érdemes gondolkozni. Ennek oka pedig az, hogy egy járvány rendkívül összetett folyamat.

Sok a kérdőjel!

Joshua Weitzet, az atlantai Georgiai Műszaki Egyetem biotudományi szakértőjét az utóbbi napokban rengeteg barátja kérdezte arról, hogy milyen típusú rendezvényekre járhatnak el a járvány idején. Amerikában súlyos problémát okoz, hogy a tesztelések lassúak, a betegség pedig észrevétlenül terjedhet, éppen emiatt a kérdés teljesen jogosnak mondható.  A kutató egy egyszerű matematikai modellt dolgozott ki: az ismert fertőzöttek számát elosztotta a lakosság számával, hogy megtudja, egy véletlenszerűen kiválasztott személy mekkora eséllyel lehet beteg. Ezt követően egy egyenlettel mérte fel, hogy egy adott méretű rendezvényen mekkora a fertőzésveszély. Eredményei alapján ha egy ember 1:5000 eséllyel fertőzött, úgy egy 15 ezres eseményen 95 százalék az esély a megbetegedésre. Egy 250 fős összejövetelen a kockázat már 5 százalékosra csökken.

Fontos azonban kiemelni, hogy ez puszta matematikai számolás, ennél jóval komplexebb a helyzet. Ha egy csoporton belül nő a COVID-19-es esetek száma, a szociális távolságtartás egyre kevésbé lesz hatékony. Mivel rengeteg a bizonytalanság a járvánnyal kapcsolatban, Weitz szerint nélkülözhetetlen az összejövetelek korlátozása.

A terjedést ugyanis rengeteg tényező irányítja. Az új koronavírus fertőzőképessége például nem pontosan ismert, emiatt pedig a tervezés is nehézkes. Ráadásul bizonyos betegségeknél, így a COVID-19-nél is akadhatnak úgynevezett szuperterjesztők, akik igen nagy számban képesek átadni a kórokozót. Mivel egészen új vírusról van szó, természetes immunitás egyelőre nem alakult ki vele szemben, ez pedig tovább bonyolítja a helyzetet. Elképzelhető, hogy idővel olyan átadási lánc indul be, mellyel a kisebb csoportokban is megjelenhet a kórokozó.

Az emberek közötti távolság szintén meghatározó lehet: egy metrókocsiban, még ha viszonylag kevesen is utaznak, könnyebben terjedhetnek a vírusok, mintha ugyanennyi ember lenne egy nagyobb térben. Részben ezért is javasolják a szakértők a tömegközlekedés kerülését.

A szociális távolságtartás megtervezésekor tehát ezekkel a tényezőkkel mind érdemes számolni, nem elég a csoportok méretéből kiindulni.