Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Tudomány

Természetes eredetű az új koronavírus

National Geographic Magyarország

A spekulációk, összeesküvés-elméletek a SARS-CoV2 koronavírus kapcsán is fellángoltak, ezért egy kutatócsoport a vírus vizsgálatával annak eredetét tárta fel.

Forrás: Scripps Research

A kaliforniai Scripps Intézet kutatója, Kristian G. Andersen vezette azt a nemzetközi csoportot, amelynek szakemberei a hetedik, emberi megbetegedést okozó koronavírust elemezte, a kutatásukról készült tanulmányt pedig a Nature Medicine közölte.

A hét vírus közül a SARS-CoV2-n kívül a SARS-CoV és a MERS-CoV okoz súlyos megbetegedést, a HKU1, NL63, OC43 és az 229E csupán enyhe tünetekre képes. A kutatócsoport a SARS-CoV2 genomikai adatait ismert koronavírusokkal (és más vírusokkal) hasonlította össze, majd következtetéseket vont le, s ezek alapján a lehető legpontosabban feltárta a vírus számos tulajdonságának eredetét. Ez pedig segített tisztázni azt, hogy biztosan nem mesterséges, nem laboratóriumban gyártott vírusról van szó.

Az első súlyos, koronavírushoz köthető emberi járvány, a SARS 2002-ben jelent meg Kínában, 2013-ban a Közel-Keleten a MERS, hasonló súlyos légúti tünetekkel.  2019. december végén jelezték a kínai hatóságok az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) egy újabb, súlyos emberi megbetegedést okozó koronavírus felbukkanását, amelynek genomját már januárban szekvenálták, s elérhetővé tették a világ szakemberei számára.

A most elvégzett analízisben a kutatók a vírus külső felületén lévő fehérjetüskék (erről kapta koronavírus a nevet) kialakításáért felelős génekre összpontosítottak, e tüskék teszik lehetővé a vírusoknak, hogy az emberi sejtekhez kapcsolódjanak, majd behatoljanak azokba. E fehérjetüskék két tulajdonsága volt fontos: az, hogy miként kötődnek az emberi sejtek felszíni receptoraihoz, s miként képesek azután behatolni a sejt belsejébe, felhasítva a sejtburkot. Ehhez a receptorkötő domént (angol rövidítésben RBD), és a polibázisos furin hasítási területét kellett felmérni, ez utóbbi „konzervnyitóként” hasítja fel az emberi sejt külső membránját.

Az kiderült, hogy az evolúció a vírus fehérjetüskéit a gazdasejtek felületén lévő ACE2 receptorokhoz kapcsolódásra specializálta. (Az ACE2 receptoroknak a vérnyomás szabályozásában van szerepük, a szervezetben egy erre specializálódott enzimmel kapcsolódnak, s olyan szervek sejtjeiben vannak jelen, mint pl. a tüdő, az artériák, a szív, a vese, és a belek.) Az összehasonlításokból az is kiderült, hogy a SARS-CoV-2 vírus RBD-je az emberi sejtek ACE2 receptoraihoz igen furmányos, és hatékony módon kapcsolódnak, ez a folyamat a vírusokról szerzett eddigi ismeretekből nem vezethető le semmilyen szimuláció vagy modellezés alapján. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az emberi, vagy az emberéhez hasonló ACE2 receptorokra természetes szelekció útján szakosodott e vírus. Ez pedig meglehetősen nyomós érv amellett, hogy a SARS-CoV2 természetes úton, nem pedig emberi beavatkozás révén jött létre. További bizonyítékot szolgáltatott a vírus alapjául szplgáló molekulaszerkezet. Ha valaki egy mesterséges vírust szeretne létrehozni, akkor nagyon valószínű és logikus, hogy olyan vírust venne kiindulási alapul, ami már okozott emberi megbetegedést, s ezen végezne el kisebb módosításokat. A SARS-CoV2 molekulaszerkezete azonban alapvetően eltér a már ismert emberi koronavírusokétól, s jóval közelebb áll a tobzoskák és a denevérek koronavírusainak molekulaszerkezetéhez.

A fehérjetüskék receptorkötő doménje, és a vírus egyedi molekulaszerkezete együttesen bizonyítják a vírus természetes eredetét.

A kutatók nemcsak a vírus természetes eredetét bizonyították be, hanem emellett a felbukkanásának módjára is felvázoltak két lehetséges utat: vagy az eredeti vírusgazda állati szervezetben lezajlott természetes szelekció eredménye az, hogy ennyire erőteljes a hatása (ilyen volt az első SARS- és a MERS-járványnál), vagy az állat-ember átadást követően, már az emberi szervezetben lezajlott szelekció.

Amennyiben állatban zajlottak le a szükséges változások, az adott állatnak nagy egyedsűrűségben kell élnie, ezzel segítve a vírusban lezajló mutációkat – e szempontból pedig „ideális” vírusgazda lehetett a sokat emlegetett denevér is. Nem tudunk azonban közvetlen vírusátadásról denevér és ember közt, a kutatók ezét úgy vélik, lehetett egy „közvetítő” másodlagos gazdaszervezet is az eredeti vírus emberhez vezető útjában. A SARS-CoV2 fehérjetüskéinek receptorkötő doménje nagyon hasonlít ahhoz, amilyen a tobzoskák koronavírusán is megtalálható.

A vírus „konzervnyitó” területével kapcsolatosan tudjuk, hogy a madárinfluenza egyes törzsei esetében rendkívül hasonló az influenzavírus e régiója, s a madárinfluenza érintett törzsei képesek emberről-emberre terjedni. Előfordulhatott, hogy a SARS-CoV2 az emberbe jutva alakította ki ezt, a sejtekbe hatoláshoz létfontosságú régióját, s ezzel az emberek közti járványt útnak is indíthatta.

Az a kérdésre egyelőre nincs válasz, hogy a két lehetséges útvonal közül melyiket járta be a SARS-CoV2, de a kutatók szerint annak valamelyest kisebb az esélye, hogy az emberben alakuljon át a jelentős mértékben megbetegíteni képes változattá a vírus. Ha viszont az eredeti állati gazdában történt ez meg, akkor ez azt is jelenti, hogy hasonló járványokra a jövőben is számítani kell újabb állat-ember ugrásokat követően.

Hozzászólások

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A Naprendszer egyik legérdekesebb aszteroidája

A mintegy 225 kilométer széles 16 Psyche a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv egyik legnagyobb objektuma.

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

Új pályaadatok születtek az Apophis kisbolygóról

A kisbolygó a jövőben több alkalommal is elhalad a Föld közelében, a kérdés az, hogy ezek mennyire lesznek közeliek.

Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

Mesterséges intelligencia fedezett fel egy új krátert a Marson

A NASA által használt mesterséges intelligencia (MI) az első, amely hasonló eredményt ért el.

Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében

Európa is részt vesz a Hold körüli űrállomás megépítésében

Az Egyesült Államok az Artemis-program keretében egy olyan űrállomást is létre akar hozni a Holdnál, amely támogatni tudja a későbbi missziókat.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket