Májusban látványos üstökösünk lehet

A C/2019 Y4 (ATLAS) nevű üstököst 2019. december 28-án fedezte fel az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) nevű NASA üzemeltetésű, földközeli kisbolygókat kutató automata égboltfelmérő rendszer. Az üstökös a Földhöz május 23-án lesz a legközelebb, a napközelségére pedig május 31-én kerül majd sor, ekkoriban várható a legnagyobb fényessége is. Napközelsége idején a Merkúr pályájánál is közelebb kerül majd a Naphoz. A fényesedése akkor vált jelentős mértékűvé, amikor átlépte a Naprendszerben azt a képzeletbeli határvonalat – a Mars pályájánál kissé kijjebb -, ahol a benne lévő fagyott gázok a napsugárzás hatására már el tudtak illanni. Ahogy közeledik a Naphoz, ezek a gázok, s a velük együtt megfagyott porszemcsék egyre nagyobb mennyiségben fogják elhagyni az üstökös magját, így fényesedik, és egyúttal növekszik az üstökös magját körbevevő kóma, s csóvát is kezd már növeszteni az égitest.

Az üstökös jelenleg a Nagy Göncöl (Nagy Medve) csillagképnél jár, egész éjszaka látható az északi égbolton, de egyelőre a megfigyeléséhez még távcsőre is szükség van, de már egyszerű amatőr felszereléssel is fotózható. Az eddigi fényesedési üteme viszont szép reményekre ad okot!

Az üstökös februárban még +17 magnitúdós volt, vagyis csupán igazán komoly távcsővel lehetett megfigyelni, jelenleg azonban már kb. 4000-szer fényesebb, +8 /+7 magnitúdó körüli. Ha ilyen ütemben folytatódik a fényesedése, akkor pár héten belül szabad szemmel is megpillantható lesz a kevésbé fényszennyezett égboltú helyszínekről. A csúcsfényességére egészen extrém előrejelzések is napvilágot láttak, de a józanul és visszafogottan gondolkodók is könnyen elképzelhetőnek tartják, hogy a napközelség idején a Vénusznál fényesebb lehet, s így akár arra az egészen ritka lehetőségre is sor kerülhet, hogy a nappali égbolton láthatóvá válik majd. Azonban, még ha nem is lesz nappal látható, májusban mindenképp látványos, bár nem könnyen megfigyelhető üstökösben gyönyörködhetünk majd!
Mihez lehet hasonlítani a várható látványát? Az optimista becslések szerint olyan lehet, mint a 13 éve a közelünkben járt C/2006 P1 (McNaught) üstökös volt, melyet kis ideig délben is lehetett látni szabad szemmel az égbolton. Az üstökös további változásait szorosan követik mind az amatőr, mind a hivatásos csillagászok, és nem mindenki optimista ennyire.

Egy kritikus tényezőt is figyelembe kell venni: az üstökös a Naphoz közeledve szét is eshet. Amennyiben az üstökös magját érő sugárzás hatására túl nagy mennyiségben szabadulnak fel az illó anyagok az üstökösmagból, akkor nagyobb darabokat veszíthet el, majd akár teljesen el is tűnhet. Nem ritka jelenség ez, főként azoknál az üstökösöknél lehet rá számítani, amelyek túl közel merészkednek a Naphoz, mint a néhány éve szintén szépreményű C/2012 S1 (ISON) üstökös volt, amely a Naphoz közel porszemcséire hullt szét.

Bízzunk benne, hogy már áprilisban is sokan megpillanthatják, ezt követően pedig további fényesedése során egyre többen láthatják az ATLAS égi útját!