András, Andor, Andrea2020. november 30., hétfő
Tudomány

Távoli tájak hírnöke: egy aranyfoltos lepke

2020.03.24.NG
National Geographic Magyarország

Magyarországon eddig sosem látott lepkefaj került elő Tolna megyében, egy amatőr rovarfotós jóvoltából.

Oleanderszender (Daphnis nerii)
Forrás: Kiss Zsuzsanna, izeltlabuak.hu

A rovarvilág egyik legnépesebb rendje a lepkéké: ide tartozik az összes ismert élőlényfaj úgy 10 százaléka. (Magyarországon eddig nagyjából 3550 lepkefajt találtak.) Túlnyomó többségük éjjel repül, és nappal pihen. Ilyen a bagolylepkék (Noctuidae) családjának legtöbb faja is, melyeknek mintázata gyakran az álcázást szolgálja: elülső szárnyuk színezete általában a szürke és a barna különböző árnyalataira korlátozódik. 

Ám ez nem jelenti azt, hogy ne találnánk köztük díszes mintájú fajokat. Ilyen látványosabb lepkéket egyesít az aranybaglyok (Plusiinae) alcsaládja (a rovarászok a bagolylepkéket röviden csak „baglyoknak” nevezik, de vélhetően senki nem keveri őket össze a madarak közé tartozó baglyokkal). Magyar nevük arra utal, hogy szinte minden fajuk elülső szárnyán egy vagy több csillogó arany-, ezüst- vagy bronzszínű folt látható. Mivel elég feltűnő lepkék (a bagolylepkék között mindenképpen), azt hihetnénk, hogy hazai fajaikat már mind régen megtalálták.
Nos, nem így van. Ugyan a nálunk őshonos aranybaglyok között valószínűleg már tényleg nem lelhetünk újdonságot, más a helyzet azokkal a messzi vidékeken élő fajokkal, amelyek nagy távolságokra képesek elrepülni.

Az óriásfoltú aranybagoly (Thysanoplusia orichalcea) első Magyarországon megfigyelt példánya.
Forrás: Balogh Diána, izeltlabuak.hu

Éppen egy ilyen lepke bukkant fel Tolna megyében, Szakály község egyik házának teraszán 2019 októberében. A ház lakója, Balogh Diána, szerencsére hazánk rovarvilága iránt érdeklődik, és mivel korábban hasonlót sem látott, lefényképezte, majd az interneten kutatva próbálta azonosítani a rovart. A lepke már első pillantásra különbözött minden ismert hazai aranybagolytól, mert igen nagy termetű volt, és elülső szárnyát sokkal kiterjedtebb aranyszínű folt díszítette, mint a rokonaiét. Diána talált végül a világhálón egy hasonló fajt, de az nem szerepelt az összes magyarországi lepkét felsoroló listában. Ez még jobban felkeltette érdeklődését, és egy közösségi oldal felhasználói csoportjával megosztotta a képet.

A megfigyelés híre így jutott el a Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményébe. A gyűjtemény egyik kurátora – e sorok írója – azonnal felvette a kapcsolatot Diánával, és megerősítette, hogy ilyen lepke korábban tényleg nem bukkant fel Magyarországon. Kérte Diánát, hogy a lepkét ne engedje el, hanem adományozza a Múzeumnak, ahol tüzetesen meg lehet vizsgálni – ugyanis több, igen hasonló faj létezik, melyeket fényképről nem mindig lehet elkülöníteni egymástól.

Szerencsés megtalálója átadta a példányt, így derülhetett ki, hogy a lepke a Thysanoplusia orichalcea fajhoz tartozik. Tudományos nevének első tagja összetett szó: eleje az ógörög θύσανος (thűszanosz) szóból származik, mely rojtot vagy bojtot jelent (és talán a lepke torán lévő bojtszerű pikkelycsomókra utal), míg a Plusia az aranybaglyok egyik nemzetsége. Az orichalcea szóban az ógörög ορείχαλκος (oreikhalkosz) bújik meg, amely szó szerint „hegyi rezet” jelent, de ez volt a neve a legendás Atlantiszon használt vörösen csillogó fémnek is. Később a sárgarezet is így nevezték; lepkénkre valószínűleg az utolsó értelmezés vonatkozik. Magyar névként az óriásfoltú aranybagoly nevet javasoljuk a hazánk faunájára új fajnak.

Ez a lepke a Föld trópusi és szubtrópusi tájain széles körben elterjedt, és egyes vidékeken annyira gyakori, hogy hernyója a haszonnövényeket fogyasztva károkat okoz. Európába csak vándorlásai alkalmával jut el; a Földközi-tenger környékén rendszeresen megtalálható, ám a földrész belső területeire csak igen ritkán vetődik el.

Halálfejes szender (Acherontia atropos)
Forrás: Palaga Máté/izeltlabuak.hu

A hazánkba dél felől érkező vándorok több lepkecsaládba sorolhatók. A vándorfajok aránya nálunk a szenderek (Sphingidae) családjában a legmagasabb; orsó alakú erős testükkel és keskeny szárnyaikkal nagy távolságok gyors megtételére képesek. Talán a legismertebb szenderfaj, a halálfejes szender (Acherontia atropos) is vándorol éppúgy, mint az utóbbi években sokfelé előkerült oleanderszender (Daphnis nerii).

A 2019 különösen kedvező volt a lepkék vándorlásának: vándor aranybagolyfajok, sőt a szintén vándorló bogáncslepke (Vanessa cardui) is szokatlanul nagy egyedszámban érték el az országot. Mivel az óriásfoltú aranybagoly meleg égövön őshonos, feltételezhető, hogy a jövőben – a globális felmelegedés miatt – többször is meglátogatja majd hazánkat. Azonban kártételétől nem kell tartani, mert az elszaporodását megengedő éghajlati feltételek nálunk akkor sem fognak fennállni.

Bogáncslepke (Vanessa cardui)
Forrás: Forrás: Körmendy Zoltán, izeltlabuak.hu

Ennek a történetnek a kulcspontja az volt, amikor Balogh Diána a lepkét nem eresztette szabadon, hanem a Magyar Természettudományi Múzeumnak adományozta. Ez tette lehetővé, hogy tudomást szerezzünk a faj magyarországi felbukkanásáról.

Az élőlényekről szerzett alapozó ismereteinket leginkább a múzeumok és egyéb kutatóhelyek tudományos gyűjteményeinek köszönhetjük. Természetesen egy-egy faj viselkedését és szokásait eleven állatokon tanulmányozzuk, viszont azt, hogy melyik fajról van szó, a gyűjtemény alapján deríthetjük ki! A tudományos gyűjtemények olyan szakszerűen tárolt példányokból állnak, amelyeken feltüntetik a faj tudományos nevét, a gyűjtés helyét és idejét, valamint a gyűjtő nevét. Ezek bizonyítják, hogy az adott faj adott helyen az adott időben előfordult. Az így rögzített alapinformáció feltétlenül szükséges ahhoz, hogy gondoskodhassunk a fajok védelméről, a természet megőrzéséről – hiszen amit nem ismerünk eléggé, azt nem tudjuk megvédeni!

Az óriásfoltú aranybagoly (Thysanoplusia orichalcea) bizonyítópéldánya a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Forrás: Tóth Balázs, Magyar Természettudományi Múzeum

Természetesen vannak könnyen felismerhető fajok, amelyek előfordulását fényképpel is lehet igazolni. A történetünkben szereplő lepke azonban ennél nehezebb eset: befogása már a megismerés első lépéséhez, az azonosításhoz is elengedhetetlen volt. A begyűjtött bizonyító példányok olyan vizsgálatokra is lehetőséget adnak, melyeket fényképeken nem lehet elvégezni. Legyen bármennyire elterjedt a digitális fényképezés, a tudományos gyűjtésnek még mindig van létjogosultsága.

A Magyar Természettudományi Múzeum egyik feladata az, hogy segítséget nyújtson hazánk élővilágának kutatásához, megismeréséhez és bemutatásához. Ennek feltétele, hogy gyűjteményében hazai példányok képviseljék az összes olyan fajt, melyet Magyarország területén valaha megfigyeltek.

Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy ezt az új lepkét nem hivatásos zoológus találta meg, hanem egy lelkes érdeklődő, aki közösségi adatgyűjtő oldalakon már eddig is sok értékes előfordulási adatot osztott meg. Ez is bizonyítja, hogy a közösségi tudomány, a „citizen science” olyan eredményeket mutat fel, melyekre a kutatók támaszkodhatnak.

Írta: Tóth Balázs

Hozzászólások

Komplex tényezők befolyásolják az őszi lombhullást

Komplex tényezők befolyásolják az őszi lombhullást

1948-2015 közti megfigyelések és laborkísérletek alapján új modellt készítettek a svájci kutatók, amelyből a fák szénmegkötő képességének korlátaira derült fény.

Miről árulkodik a neandervölgyiek hüvelykujja?

Miről árulkodik a neandervölgyiek hüvelykujja?

Bár a neandervölgyiek igen közeli rokonaink voltak, rengeteg kisebb-nagyobb szempontból különböztek tőlünk.

Hazafelé tart a Hajabusza-2 űrszonda, egy óriásteleszkóp le is fotózta

Hazafelé tart a Hajabusza-2 űrszonda, egy óriásteleszkóp le is fotózta

A Ryugu nevű kisbolygóról 2019-ben gyűjtött mintával igyekszik hazafelé a japán Hajabusza-2 űrszonda, az érkezés december 6-án várható.

Európa belevág az űr megtisztításába

Európa belevág az űr megtisztításába

A Föld környezetét ellepő törmelék egyre komolyabb problémát okoz, az Európai Űrügynökség (ESA) szerint itt az ideje lépni.

A L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a tudományért ösztöndíjprogram nyertesei 2020-ban

A L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a tudományért ösztöndíjprogram nyertesei 2020-ban

A stroke-ot és ritka vesebetegségeket vizsgáló kutatónők nyerték az idei L'Oréal-Unesco díjat - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket