Számos koronavírus elleni szer tesztjét kezdtek már el

2020. március 20-ig összesen 86 klinikai teszt indult már el, vagy toboroznak éppen alanyokat, mind gyógymódok, mind védőoltások jelöltjeinek vizsgálatához, számolt be a LiveScience. Naponta kerülnek újak e listára, miközben a fertőzés esetszáma világszerte rohamosan emelkedik. A tesztelésbe vont szerek közt van egykori influenzagyógyszer, az ebola ellen hatástalannak bizonyult vírusellenes szer, vagy épp évtizedekkel ezelőtt malária ellen kifejlesztett hatóanyag. Nézzünk át néhány módszert, amelyekkel az orvosok megpróbálják legyőzni a COVID-19 járványát!

Japán influenzagyógyszer

A japán Fujifilm Toyama Chemical kifejlesztett egy szert, mely a COVID-19 enyhe-közepes lefolyású esetei körében reménykeltő eredményeket mutat. A Favipiravir vagy Avigan néven ismert vírusellenes szert japánban influenza kezelésére alkalmazták, s a múlt hónapban elfogadták a COVID-19 elleni küzdelem egyik tesztjéhez is. Eddig, a jelentések alapján, 340 betegen próbálták ki Vuhan és Sencsen városokban. Amint azt március 17-én a kínai Tudomány- és Technológiai Minisztérium munkatársa, Csang Hszinmin elmonda a The Guardian cikkében: „a gyógyszer nagyon biztonságos és egyértelműen van hatása”. Ez a szer egyes vírusok sokszorozódását akadályozza meg, úgy tűnik, lerövidíti a betegség lefolyásának idejét, és a tüdőben is, röntgenképeken észlelhető javulást eredményez. Ennek a tesztnek az eredményét eddig még nem publikálták szakmai ellenőrzésen átesett formában, egy tudományos folyóiratban sem.

Klorokin és hidroxiklorokin

E két szert az USA Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatala (FDA) engedélyezte a malária, a lupus és a rheumatoid artritisz elleni szerként, és előzetes vizsgálatok alapján emberi és főemlős sejttenyészeteken végzett kísérletekben hatékonynak találták a SARS-CoV2 ellen is. (Nem szabad elfeledni, hogy a sejttenyészeteken végzett kísérletek sikere semmit nem jelent, hiszen egy gyógyszernek az élő testben kell hatékonyan működni, nem petri-csészében.)
Egy 2005-ben készült vizsgálat alapján emberi sejttenyészetben képes volt e két szer a 2002-es SARS járványt okozó koronavírus, a SARS-CoV vírus szaporodását leállítani, a SARS-CoV pedig sokban hasonlít a mostani járványt okozó SARS-CoV2 vírusra. A klorokin hatására a vírus nem tud behatolni a sejtbe, s így szaporodni sem képes. A sejttenyészeteken végzett vizsgálatok alapján a SARS-CoV2 esetében is hasonló módon alááshatja a vírus szaporodását a klorokin, és a belőle képzett hidroxiklorokin. Az orvosok most Kína, Dél-Korea, Franciaország és az USA területén is a koronavírus-betegeken tesztelik a szert, a pletykák szerint jó eredménnyel, az FDA már szervezi a szer hivatalos klinikai tesztjét is.

Az MTI március 22-én megjelent híre szerint a francia egészségügyi minisztérium engedélyezte az elsősorban maláriaellenes hatóanyag, a klorokin tesztelését az új típusú koronavírus gyógyításában.
„Először öt francia kórházat vonunk be (a párizsi Bichat kórházat, valamint Lille, Nantes, Strasbourg és Lyon egy-egy kórházát), majd további intézmények is, legalább húsz, vesz részt a programban” – mondta Olivier Véran francia egészségügyi miniszter.
A tesztelés bejelentése előtt néhány órával Christian Estrosi, Nizza polgármestere – aki fertőzöttként otthoni karanténból irányítja a dél-franciaországi várost – bejelentette, hogy a helyi kórházban már klorokinnal kezelik a koronavírusos betegeket, és ő maga is ilyen kezelés alatt áll.

Egy korábbi, sokat hivatkozott francia kutatás során a még kevés COVID-19-cel fertőzött páciens vagy csak hidroxiklorokint, vagy hidroxiklorokint egy azitromcin nevű antibiotikummal kombinálva kapott. A szerzők szerint a vírus száma sokkal gyorsabban csökkent a kezelés hatására, mint más francia kórházakban ápolt, kezelésben nem részesült betegeknél. Az antibiotikummal kiegészített kezelést kapó 6 fő esetén pedig tovább gyorsult a gyógyulási folyamat. Azt azonban érdemes hangsúlyozni, hogy a kis számú alanyon alapuló, és nem randomizált kísérletből az nem derült ki, hogy a kezelt betegek egyébként milyen arányban gyógyultak meg. A CDC (az amerikai járványügyi hatóság) arra is figyelmeztet, hogy különös elővigyázatossággal kell eljárni e gyógyszerek adása során a krónikus vesebetegeknél, és a más gyógyszereket is szedő páciensek esetében, mivel egyes gyógyszerek kölcsönös hatásai révén például szívritmuszavar is kialakulhat.

A sikertelen ebola-gyógyszer

A Gilead Sciences nevű gyógyszercég remdesivir nevű szerét eredetileg az ebola ellen fejlesztette ki, most pedig azt vizsgálják, hogy vajon hatásos-e a COVID-19 betegség ellen. Bár eredeti céljára nem volt alkalmas, a laborkísérletek alapján a SARS és a MERS koronavírusait sejttenyészetekben e szer is megfelelően meg tudta fékezni, s ezzel megakadályozni azt, hogy a vírusok a sejtekbe jussanak és szaporodjanak. Hasonló hatást mutattak ki februárban a Nature-nek küldött ismertető szerint a SARS-CoV2 vírus esetében is. Az FDA kizárólag a súlyos esetekre engedélyezte a remdesivir használatát, más országokban kevésbé szigorú engedélyezésekre is sor kerülhet. Kínában és az USA-ban jelenleg 5 teszt zajlik e gyógyszerrel, azt igyekeznek felderíteni, hogy csökkenti-e a komplikációkat, és lerövidíti-e a gyógyulást a szer.
Szintén februárban a WHO részéről Bruce Aylward azt nyilatkozta, jelenleg a remdesivir az egyetlen olyan gyógyszer, amely valóban hatékony is lehet. George Thompson a Kaliforniai Egyetem davisi orvosi karának fertőző betegségekre specializált kutatója elmondta, hogy egy betegnek, akiről azt hitték, hamarosan meghal, a gyógyszer beadását követően javult az állapota. A beteg a diagnózis után 36 órával kapta a szert, az antivirális szerek ugyanis csak addig lehetnek hatékonyak, míg igen korán megkezdik az alkalmazásukat. Az ilyen informális közlésekből azonban sok nem derül ki a gyógyszer hatékonyságáról. Egy másik vizsgálatban, ahol 3 beteget kezeltek e szerrel, nem sikerült összefüggést kimutatni a gyógyszer beadása és a betegek állapotának javulása között. Emellett viszont beszámoltak olyan mellékhatásokról, amelyek valószínűsíthetően e gyógyszer okozott. Mivel az FDA csak a legsúlyosabb esetekre engedélyezte e szer alkalmazását, ezért ellentmondás is feszül e kísérletekben, hiszen csak a fertőzés korai szakaszában lehet pozitív hatást várni tőle.

Időközben a Gilead leállította a szer legsúlyosabb esetekben való alkalmazását, mivel inkább a korábbi igények teljesítésére törekednek és azokat a megrendeléseket igyekeznek kielégíteni, amelyekre korábban már leszerződtek, s ahol a kísérletek lefolyásáról is visszajelzés érkezik, egyúttal azt is kérik, hogy a betegek jelentkezzenek a klinikai tesztekre.

Egy HIV-ellenes gyógyszer-kombináció

A kaletra nevű, lopinavir és ritonavir összetételű szer is korán felkeltette az érdeklődést, azonban egy március 18-án a New England Journal of Medicine-ben közzétett kínai esettanulmány alapján a szer nem volt hatásos. 199 fő, alacsony véroxigén-szintű beteg esetében kis dózisban, randomizáltan alkalmazták és, bár kevesebben haltak meg a szert kapók közül, az arányuk nem volt statisztikailag szignifikáns, vagyis akár a véletlen hatása is lehetett. Az összes páciens vérében változatlan maradt a vírusszám. Bár e szerrel kapcsolatban még most is folynak kísérletek, talán ígéretesnek nevezhető a kombináció, de itt is igaz az, ami más vírusellenes szereknél: minél hamarabb adják, annál hatékonyabb lehet.

Egy immunszupresszáns, és artritisz elleni szer

Egyes COVID-19 betegek esetében nem maga a vírus végzi el a „piszkos munkát”, hanem az ember immunrendszere, heves túlreakció révén. A citokin vihar néven ismert jelenség során az immunrendszer a szervezet egésze ellen indít támadást, és ezzel szövetkárosodást, halált is okozhat.

Az ilyen citokin viharok ellen jelenleg egy Actemra, vagy más néven tocilzumab nevű szerrel próbálkoznak, e szert a reumatoid artritisz ellen használják normális esetben. A gyógyszer oly módon hat, hogy a sejteken lévő IL-6 receptorokat blokkolja, az IL-6 (interleukin-6) egy olyan citokin vegyület, amelyet az immunrendszer állít elő, és veszélyes mértékű gyulladásos reakciósorozatot képes előidézni. Március 19-én a Roche jelentette be, hogy kísérletet indítanak, amelyben azt vizsgálják meg, hogy e gyógyszer vajon jó irányba tereli-e a koronavírus okozta tüdőgyulladásos esetek kimenetelét.
A Regeneron egy másik, hasonló hatású interleukin-gátló szer klinikai tesztjéhez keres épp alanyokat, ez a sarilumab (vagy kevzara) nevű gyógyszer használata mögött rejlő elv ugyanaz, mint a másik immunszupresszáns esetén.

Egy vérnyomáscsökkentő gyógyszer

A Losartan egy generikus vérnyomáscsökkentő gyógyszer, amelyről egyes kutatók azt remélik, hatékony lehet a COVID-19 esetén is. A Minnesotai Egyetem indított el két klinikai tesztet ezen olcsó generikus szerrel. Az elsőben azt vizsgálják, hogy a hatóanyag vajon képes-e megakadályozni a több szervet érintő összeomlást a koronavírusos tüdőgyulladással kórházban kezeltek esetében. A másik kísérletben főleg azt figyelik meg, hogy a betegség súlyossá válását meg tudja-e akadályozni a szer annyira, hogy ezzel elkerüljék a betegek kórházi kezelését.

A Losartán azt a receptort blokkolja, amely a vírus sejtekbe jutásának kulcsa, ez a receptor az ACE2 nevű, vérnyomást szabályozó enzim kapcsolódási pontja eredetileg. Az elképzelések szerint e gyógyszer megakadályozhatja, hogy a vírus hozzákapcsolódjon a sejtekhez, s így nem lesz képes szaporodni.
Kissé azonban bonyolódik a kép: március 11-én a The Lancet nevű orvosi szakfolyóiratban közzé tettek egy elméletet, mely szerint a Losartanhoz hasonló elven működő vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, amelyeknek ACE-gátló, vagy receptorblokkoló hatásuk van, a COVID-19 esetén negatív hatásúak. Egy 355 koronavírusos betegen készült olasz tanulmány szerint az elhunytak kétharmada magas vérnyomású beteg volt, s a szerzők úgy vélik, a nagyszámú elhalálozást magyarázhatja akár az is, hogy a vérnyomásbetegség kezeléséhez alkalmazott gyógyszerek miatt extra lehetőség nyílik a vírusnak a sejtekhez való kapcsolódásra.
Többen kiálltak mindkét elmélet mellett, viszont egyelőre kevés alanyról áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy eldőljön, kinek lehet igaza.

Habár elképesztően sokan igyekeznek valamiféle módon kísérleteket végezni, a nem szabványos klinikai kísérletek nem adhatnak meggyőző eredményeket sem, leginkább csak iránymutatást. A mostani helyzethez egész kis részben hasonló az ebola elleni, jó 4 évtizede zajló küzdelem, ahol sok-sok évi gyógyszerfejlesztési munkát követően 2019-ben sikerült, valóban hatékony gyógyszerekkel az érintett lakosság helyzetén javítani. Érdemes megjegyezni, hogy az ebola csupán időszakosan fellángoló, helyi járványokat okoz, ezért nehezebb is volt a teszteket végrehajtani.
Az újonnan fejlesztett szerek esetében mindig sokkal bonyolultabb a helyzet, s az ebola esetén ilyen volt a gyógyszerész kutatók feladata. A régebben létrehozott, és más helyzetekben már kipróbált, számos szempontból letesztelt szerekről sok információ állhat rendelkezésre (pl. mellékhatások, interakciók), így ezek jelenlegi tesztelésével rengeteg időt lehet megtakarítani. Emiatt is igyekeznek a SARS-CoV2 vírus elleni harcban a kutatók e korábbról már ismert szerekre koncentrálni a vizsgálatok során.