Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Tudomány

Veterán vakcinafejlesztő is közreműködik a koronavírus elleni oltóanyag fejlesztésében

National Geographic Magyarország

1964-ben az USA-ban a rubeola, egy különösen nagy járványa ütötte fel a fejét, a veszélyes fertőzés ellen Stanley Plotkin kutatóorvos fejlesztette ki a védőoltást, amelyet ma e betegség ellen világszerte használunk.

Stanley Plotkin
Forrás: Wikipedia

A rubeola, más néven rózsahimlő gyerekkorban könnyebb lefolyású betegség, azonban ha kismamák, főleg a terhesség korai szakaszában fertőződnek meg, a magzat súlyosan károsodhat. Az átoltottság hiánya miatt még jelenleg is évente kb. 100 ezer gyerek születik rubeola miatti károsodással világszerte. A károsodás sokféle lehet, a szívfejlődési hibától a hallási vagy látási problémákig, de vetélést, koraszülést is okoz a vírus. 1964-ben az USA-n átszáguldó járvány miatt 12,5 millióan betegedtek meg, és 20 ezer súlyosan sérült gyerek született, szívproblémákkal, szellemi visszamaradottsággal, siketen vagy épp vakon. A védőoltás legfontosabb szerepe pontosan a magzatkárosodások megelőzése, ezért is fogott bele az oltás elkészítésébe Stanley Plotkin az akkori járvány idején, a Wistar Intézet laboratóriumában. A rubeola elleni oltás elkészítését követően Plotkin részt vett számos más oltóanyag kifejlesztésében vagy alkalmazásának vizsgálatában, mint a veszettség, a lépfene, a gyermekbénulás, és társfeltalálója volt a rotavírus elleni oltásnak is, amellyel ma a kisgyerekek sokaságát lehet megóvni a súlyos hasmenés okozta haláltól.

A veterán vakcina-fejlesztő most 87 éves, ez azonban nem akadálya annak, hogy részt vegyen a koronavírus elleni küzdelemben, Philadelphia közeli otthonából segíti az oltást tervezők munkáját szaktanácsadással, az elmúlt hetek során hat vakcina-fejlesztési programban is tudományos tanácsadó volt. A Science tudományos folyóirat készített interjút a kiváló szakemberrel, elsősorban a tapasztalatairól, s arról, amit a mostani járványról gondol.

Kérdés: Ön már átélt egy világjárványt, amelynek mind az USA-ban, mind világszerte súlyos következményei lettek, meséljen róla!

Válasz: Nagyon széles körben elterjed fertőzés volt a rubeola, a különbség csak annyi, hogy az a kismamákra nézve volt elsősorban veszélyes. Nem olyan általános aggodalom vette körbe a járványt, mint a mostani koronavírusét, csak a kismamák és persze az ifjú apák aggódtak. A kismamák, vagy azok a fiatal nők, akik gyermekvállalást terveztek, eléggé pánikoltak a járvány miatt. Kiszámítottam, hogy Philadelphiában az összes terhesség 1 százalékát érintette a rubeola-járvány.

K: Önt is érintette fiatal szülőként az egykori járvány?

V: Akkor már volt egy egyéves fiunk, és a feleségem nem volt várandós, így magam nem voltam érintett. Azonban olyan kutatólabort vezettem, amely egy idő után afféle nem hivatalos diagnosztikai központtá vált. Az, hogy ott ültem és magyaráztam a kismamáknak, hogy milyen kockázatokra számíthatnak, meglehetősen hamar felnyitotta a szememet. Sokan döntöttek úgy, hogy a kockázat ellenére megtartják a magzatot, sokan pedig a művi vetélés mellett döntöttek. Egy dolog azonban közös volt mindben: a kín, amivel a döntésüket meg kellett hozniuk.

K: Mivel a rubeola sokszor tünetmentes, nagy fokú bizonytalanságot jelenthetett ez a kismamák számára. Mit tanácsoltak nekik a közegészségügyi hatóságok?

V: Nem sok mindent lehetett nekik mondani azon kívül, hogy kerüljék az embereket, akiken látható jelei voltak a rubeolának, mint pl. a kiütések. De nem lehetett megállapítani, hogy kik voltak tünetmentes fertőzöttek. Része volt a szorongásnak az, hogy a nők nem tudták megállapítani, kik fertőzhetik meg őket, kik jelentenek veszélyt a magzatukra nézve.

K: Összehasonlítható ez azzal, ami a mai járvány során történik?

V: Vannak hasonlóságok. Egyértelmű, hogy akinek láza van, azzal nem szabad kontaktusba lépni, azonban úgy tudjuk, hogy vannak tünetmentes fertőzöttek is, főként a fiatalok és a gyerekek körében. Emiatt is beszélnek az egészségügyi hatóságok a távolságtartásról, arról, hogy ne érintsük meg egymást. Ma is úgy van, mint a rubeolával volt: az ember nem tudja kizárólagosan megállapítani, hogy kik lehetnek a fertőzöttek.

K: Akkoriban viszont távolról sem volt olyan jellegű társadalmi bezárkózás, mint ma, ugye?

V: Voltak figyelmeztetések, felhívások a nők felé, azonban a maihoz hasonló intézkedésre nem került sor.

K: Mielőtt a védőoltást 1969-ben bevezették volna, a rubeola 4-6 évente rendszeresen visszatérő járványokat okozott. Számíthatunk hasonlóra az új koronavírus esetén is?

V: Ez a 64 000 dolláros kérdés. (egykori amerikai kvízjáték főnyereménye volt – szerk.). Erre tényleg nem tudok biztos választ adni. Mindannyian bízunk benne – hangsúlyozni szeretném, hogy csak bízunk, hogy az új koronavírus nem marad fenn a népességben valamely enyhe formában, amelyből újra és újra felbukkanhat a későbbiek során. Ne feledjük, hogy három-négy olyan légúti koronavírus van jelenleg, amelyeket néhány éve sikerült kimutatni, s ezek szerencsére gyenge tüneteket okoznak csupán. Ezek folyamatosan itt keringenek a népességben, nem tűnnek el. Erről a mostani koronavírusról pedig elképzelésünk sincs, hogyan fog viselkedni majd. Emiatt is az a legfontosabb, hogy a lehető legrövidebb idő alatt sikerüljön ellene védőoltást kifejleszteni, hogy legyen vakcinánk már arra az esetre, ha a következő télen új erővel, ismét fellángol a járvány.

K: Miben különbözött az 1960-as évek rubeolaoltásának előállításáért folyó versenyfutás a mai helyzettől?

V: Intenzív volt a munka is és a versengés is az oltásért. Azonban akkoriban jóval kevesebb nagy cég volt, amelyik oltások fejlesztésével foglalkozott, nem voltak a kínai és indiai cégek, csak egy maréknyi olyan, mint a Merck, és az, amely ma a GlaxoSmithKline.

K: Az Ön rubeola elleni védőoltása jobb volt a többiekénél, több antitestet eredményezett és kevesebb volt a mellékhatása, azonban az USA-ban mégis félresöpörték, és 10 éven át nem kapta meg a kormányzati engedélyét sem, politikai okból. A politika mindig befolyásolja az oltásokért folyó versengést?

V: Erre csak igennel válaszolhatok.

K: Milyen tanulsággal szolgál a rubeola esete a politika és az oltás fejlesztése közti kapcsolatról?

V: Jelenleg legalább 40 védőoltás-jelöltön dolgoznak, nemcsak az USA, hanem az egész világon. Az, hogy végül melyiket választják majd ki, objektív kritériumok alapján kellene, hogy eldőljön, és jobb volna, ha nem csak egyet engedélyeznének majd. Számos előnye lehet annak, ha több koronavírus elleni vakcinánk is van, hisz, ha milliónyi adagra lesz szükség, és ezt egyetlen gyártónak kell előállítania, fennakadások lehetnek a gyártókapacitás miatt. Egészen valószínűtlen, hogy egyetlen gyártó képes az egész világot ellátni. Több gyártóra lesz szükség, és ha többféle, egyaránt hatékony oltóanyag is van, ezt is könnyebb megoldani. Nem fogok egyetlen vakcina mellett érvelni, kivéve, ha a többivel valamiféle gond lehet.

K: A technológiai fejlődésen túl milyen előnyeink vannak ma az 1960-as évekhez képest?

V: A CEPI (egy nemzetközi szervezet, amely a legfontosabb járványügyi fejlesztéseket koordinálja és finanszírozza) vezeti az új koronavírus elleni védőoltások fejlesztési munkálatait, és hat projektet finanszíroz is jelenleg. Ilyen szervezet nem volt a 60-as években, és ma nagyon nagy szükség van rá, hatalmas előnyt jelent. Nemcsak gazdaságilag érdekelt társaságok folytatják a kutatásokat, hanem egy olyan szervezet is, amely kellően innovatív lehet.

Visszatérve a rubeola elleni oltásra: legalább öt évbe telt, mire az oltóanyag a piacra kerülhetett, a mai vészhelyzetben nem engedhetünk meg magunknak efféle késlekedést. Valós esélyt látok arra, hogy a jövő évre már legyen hatékony védőoltásunk, és ez igen nagy különbség. Az is igaz, hogy jelenleg felkészültebbek vagyunk, mint a 60-as években, bár távolról sem ideális mértékben, de mégis csak felkészültebben viszonyulunk egy olyan szükséghelyzethez, amely oltás kifejlesztését teszi szükségessé.

K: Mit tudhatunk meg az Ön oltásfejlesztéseinek több évtizedes tapasztalatai alapján?

V: Már most úgy kell készülni, hogy nagyon nagy mennyiségben tudjuk gyártani az oltóanyagot, ez nem olyasmi lesz, amit egyetlen laboratóriumban el tudunk készíteni. Olyan gyártókra van szükségünk, amelyek képesek szuper tettekre, és arra is azonnal.

Hozzászólások

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.

Így változik a kutyák személyisége az életük során

Így változik a kutyák személyisége az életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben.

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

A mamutok és az óriáslajhárok mellett a kardfogú macskák a pleisztocén legismertebb állatai.

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Az eddigi tudományos ismeretek alapján az élelmiszerek és azok csomagolóanyagai nem játszanak szerepet a koronavírus terjedésében.

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Az észak-amerikai őslakosok a kontinens nyugati partvidékén egy hosszú szőrű kutyafajta bundáját nyírták úgy, ahogy másutt a juhokét.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket