A globalizációval nem csak a vírus terjed, hanem a róla megszerzett tudás is

Az eddig ismert koronavírusokhoz képest a COVID-19 sokkal agresszívebben terjed. Vajon felveszi-e a tudományos információk áramlása a vírus terjedésének sebességét? Hogy áll a gyógyszerfejlesztés? Elég hatékonyan tudunk kezelni egy világjárványt? Milyen forgatókönyvek jönnek számításba? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszolt Müller Viktor, az ELTE TTK Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program elméleti biológusa, a vírus elleni harcra létrejött magyar gyógyszerfejlesztési konzorcium egyik kutatója, akinek most bárki felteheti a kérdéseit az ELTE Facebook oldalán.

Szakértők szerint van esély arra, hogy még a járvány közben érdemi lépés történjen a koronavírus megfékezésére fejlesztett gyógyszerek terén, melyre korábban nem volt példa. Az, hogy még az új koronavírus járvány ideje alatt befejeződhetnek a gyógyszerfejlesztések, a technológia, az orvostudomány fejlődésének és a kutatók közti gyors információáramlásnak is köszönhető lesz.

Világszerte párhuzamosan, több szálon futnak a kutatások. A SARS- és a MERS-járványok tapasztalatainak felhasználásával már késztermékek tesztelése is zajlik. Magyarország is csatlakozott a gyógyszerfejlesztésen dolgozó országok sorához, hiszen olyan nagy mennyiségű ellenszerre lesz szükség, amit leggyorsabban mindenki magának tud legyártani. Az elméleti biológus ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „a kritikus kapacitás miatt sem engedhetjük meg magunknak, hogy megvárjuk, amíg más elkészül, és elénk tárja a készítményét. Fontos, hogy a gyártás feltételeivel mi is rendelkezzünk.”

A tesztek fejlesztése is rohamtempóban zajlik, a gyártásukhoz, használatukhoz szükséges alapanyagok pótlása folyamatos feladatot jelent. A tudományos világban fontos szerepe van a versenynek, a kialakult helyzet ugyanakkor az eddiginél szorosabb együttműködésre sarkallta a kutatókat és a tudományos folyóiratok kiadóit. „Az összes fontos szaklap kiemelten segíti, hogy minden a vírushoz kapcsolódó információ gyorsan, ingyenesen, mindenki számára hozzáférhetően meg tudjon jelenni. Teljes körű az összefogás. A vírus is gyorsan terjed a globalizációnak köszönhetően, de a tudás is” – emelte ki a kutató.

Müller Viktor a járvány lehetséges kimeneteleivel kapcsolatban az Imperial College London kutatócsoport elemzését említette, mely szerint, ha semmilyen járványügyi intézkedés nem történne, akkor megalapozott becslések szerint három-négy hónap alatt lefutna a járvány, és a lakosság többsége megfertőződne. „Ebben az esetben Magyarországon a jelenlegi halálozási ráták figyelembevételével körülbelül 60-70 ezer halálozás lenne várható. Hazánkban azonban számos intézkedést bevezettek, nem vagyunk felkészületlenek.
Az angol kutatócsoport számításai az intézkedések szigorúságának függvényében további két forgatókönyvet vetítenek előre. Közepesen szigorú intézkedések mellett ugyan jelentősen lassítható, de nem akadályozható meg a járvány terjedése. A harmadik kimenetel pedig a kínai példa, ami a mozgás és érintkezés maximális korlátozásával jár, és a járvány megállításához vezet. Ennél a verziónál ugyan megállítható a járvány, de egyúttal megakadályozzák a népesség immunizálódását. Ezért az intézkedéseket csak akkor lehet fokozatosan feloldani, ha közben sikerül egyéb eszközöket fejleszteni (pl. védőoltás), amelyekkel megakadályozható, hogy a járvány újból elinduljon” – magyarázta az elméleti biológus.