Segíti a szeizmológusokat a koronavírus miatti lezárás

A közlekedés, a különféle gépeink, a bányászat, és számtalan egyéb emberi tevékenység mind olyan rezgéseket kelt, amelyek vagy közvetlenül a földben keletkeznek, vagy a levegő közvetítésével hatnak a talajra. Ezek a zajok a modern, nagy érzékenységű szeizmográfok rögzítette jeleken sokszor igencsak zavaró tényezőként jelentkeznek, ilyen (ámbátor jóval erőteljesebb) fals jel volt például az Agung tűzhányó legutóbbi kitörési szakaszában egy, a hegyen működő kőbánya keltette szeizmikus zaj. Az emberi zajok elfednek rengeteg kisebb rengést, amelyekből ellenkező esetben sokféle következtetést lehetne levonni, ha képesek lennénk az elkülönítésükre.

Azzal, hogy a világjárvány kapcsán rengeteg helyszínen szinte teljesen leállt az élet, rendkívüli módon visszaesett a közlekedés és más emberi tevékenység is, új lehetőség tárult fel a szeizmológusok számára. Azzal, hogy az eddigi emberi zavarás eltűnt, feltárulhatnak a földkéreg finomabb rezdülései, amelyeknek a hasonló frekvenciájú zajtól való elkülönítésére eddig vajmi kevés esély nyílt, számolt be a Nature a lehetőségekről.

Belgiumban a koronavírus miatti intézkedések (iskolák, közintézmények lezárása március 14-én, majd a nem létfontosságú közlekedés leállítása 18-án) hatására kb. harmadával csökkent az a szeizmikus háttérzaj, ami eddig ellehetetlenítette a mérések elkülönítését.

A brüsszeli Belga Királyi Obszervatórium méréseit Thomas Lecocq szeizmológus elemezte, és elmondta, hogy hasonló mértékű zajcsökkenést csak karácsonykor szoktak tapasztalni. Ennek a zajszint esésnek köszönhetően most a felszínen elhelyezett szeizmométerek ugyanolyan kifinomult mérésre képesek, mint a 100 méterrel a felszín alá lefúrt eszközök.

„Ha folytatódik a karantén, a világ városaiban elhelyezett szeizmométerek minden korábbinál hatékonyabban tudják majd rögzíteni például a nagyobb rengések kis utórengéseinek pontos helyét” – magyarázta Andy Frassetto, a Washington DC-központú Egyesített Szeizmológiai Kutatóintézetek szakembere. „A kevesebb zaj miatt több információt tudunk kinyerni majd a rengések adta jelekből.”

A kevesebb alapzaj azokat, a speciális területen dolgozó szakembereket is segíteni fogja, akik például az óceánok hullámverése keltette szeizmikus jelekből igyekeznek a földkéregre vonatkozó információkat kinyerni. A rengéshullámok terjedésének vizsgálatából lehet következtetni olyan változásokra, mint például a talajvíz szintjének emelkedése vagy süllyedése, illetve egy-egy vulkán alatt zajló rejtett folyamatok. Lecocq és kollégái épp most terveznek egy kísérletet, amelyben tesztelhetik az elképzelésüket. „Nagy esély van arra, hogy sokkal pontosabb mérési eredményeket kapjunk.” – mondta a kutató.

Nemcsak a belga szeizmológusok tapasztalják a karantén okozta változásokat. Celeste Labedz, a pasadenai Kaliforniai Műszaki Egyetem geofizikus doktorandusza jelezte Twitterjén, hogy micsoda esést tapasztaltak az egyik Los Angeles-i mérőállomás szeizmikus zaján is. Ugyanilyen visszaesést észleltek a Brit Geológiai Szolgálat földrengésmérő állomásai is a gatwicki reptér, illetve egy autópálya korábbi zajának jelentős csökkenését miatt.

Emily Wolin, az USA Geológiai Szolgálatának új-mexikói geológusa szerint azonban nem minden állomás fog hasonló léptékű magas frekvenciás zajcsökkenésről beszámolni. Számos műszer olyan helyszínen van eleve, ahol nincs, vagy csak igen csekély mértékű az emberi tevékenység, településektől, utaktól távol, illetve a talaj mélyébe fúrt üregekben helyezték el a műszereket.