Mennyi a fertőzöttek valódi száma? A szennyvíz árulkodhat róla

Nyilván mindenki kíváncsi is rá, hogy mekkora léptéket ért el eddig a járvány, ráadásul az aránynak a védekezés, szempontjából különösen nagy jelentősége van. Szükség van az adatokra, és lehet, hogy egy érdekes ötlet segítheti a megszerzésüket.

Világszerte több mint egy tucat kutatócsoport kezdett bele a szennyvíz elemzésébe, koronavírusra vonatkozó adatokat szeretnének kicsikarni. Mivel a legtöbb embert nem fogják letesztelni, ezért a közösség átfertőződését a legkönnyebben úgy lehet nyomon követni, ha a mindenki által termelt szennyvizet vizsgálják meg, s így az is kideríthető, ha a járvány első hullámhegyét követően valahová visszatér majd a fertőzés. Eddig Hollandia, az USA, illetve Svédország szennyvizeiben sikerült kimutatni a vírus nyomait, számolt be a Nature híroldala.
A módszer nem újdonság, számos fertőzést, és más, a vizelettel, széklettel ürülő anyagot lehet a szennyvízből kimutatni, így a SARS-CoV-2 vírusát, illetve annak töredékeit is.

A holland Nieuwegeinben üzemelő KWR Vízkutató Intézet mikrobiológusa, Gertjan Medema elmondta, hogy egy szennyvízkezelő telep több mint egymillió ember szennyvizével is foglalkozhat. A telepre befolyó vízből sokkal pontosabb adatokat lehet kinyerni, mint a ritkás személyi tesztelésekből, illetve ezen a módon az enyhe és tünetmentes fertőzöttek is elárulják magukat, magyarázta Modema, aki számos holland szennyvíztelepen kimutatta már a vírus örökítőanyagát. „Az egészségügyi hatóságok csak a jéghegy csúcsát látják.”

Ahhoz azonban, hogy a szennyvízből kiszámítható legyen a populációban jelen lévő fertőzési arány, ismerni kell, hogy egy-egy fertőzött milyen mennyiségben üríti a vírus RNS-ét a székletével. Arról is meg kell bizonyosodniuk a vizsgálatokat végzőknek, hogy a minták reprezentatívak-e, hogy nem csak egy adott időpillanatot tükröznek, és egészen kis mennyiségű vírusnyomot is képesek kimutatni – magyarázzák az ausztrál Queenslandi Környezet-egészségügyi Szövetség szakemberei. E kutatóközpont az állam kormányzati tanácsadója a környezeti eredetű egészségügyi kérdésekben. A kutatócsoport szerint fontos, hogy a szennyvíz vizsgálata, amennyiben megbízhatóan működhet a módszer, ne vonjon el forrásokat a személyes tesztektől sem.

A szennyvíz monitorozását számos esetben hátráltatja, hogy sok egyetemi, intézeti labor a lezárások miatt leállt, s a szükséges kémiai reagensből is hiány van. „Ez ugyanaz az anyag, amit a klinikákon is használnak a teszteléshez, és már ott is hiány mutatkozik belőle, és nem akarjuk tovább rontani a globális helyzetet” – mondja Kyle Bibby, az Indiana-i Notre Dame Egyetem környezetmérnöke.

Korai figyelmeztetés 
A jelenlegi intézkedések elnyomják a járvány terjedését, ám az új erőre kap majd, ha feloldják a zárlatokat. A rutin szennyvíz-ellenőrzés meggyorsíthatja a vírus visszatérésének felfedezését, ezzel figyelmeztetheti a közösségeket a veszély kiújulására – magyarázza Ana Maria de Roda Husman, a holland Bilthoven-ben működő Állami Közegészségügyi és Környezeti Intézet fertőzéskutató szakembere. Az intézet korábban már figyelemmel kísérte a szennyvízben a norovírust, a gyermekbénulás és a kanyaró kórokozóit, valamint az antibiotikum-rezisztens baktériumoknak a felbukkanását is. De Roda Husman és kutatótársai már kimutatták a SARS-CoV-2 vírusát a Schiphol Reptér és Tilburg város szennyvizében, mindössze 4 nappal azt követően, hogy hivatalosan bejelentették az első holland megbetegedést, amelyet klinikai teszt segítségével bizonyítottak. A kutatók azt tervezik, hogy mind a 12 holland tartomány székhelyére, és 12 másik helyszínre, ahol még eddig nem voltak igazolt megbetegedések, szintén kiterjesztik a vizsgálatokat.

Madema és a Vízkutató Intézet csapata Amersfoort városában előbb mutatta ki a vírus RNS-ét a szennyvízből, mintsem fény derült volna az első ottani fertőzöttre.

A kutatások szerint a vírus a megfertőződést követő 3. napon már megjelenik a székletben, vagyis jóval hamarabb, mint bármilyen tünet kialakulna, s felmerülne a betegség gyanúja, s orvoshoz fordulhatna az ember. „Akár két hét is eltelhet a megfertőződéstől az orvosi segítséget igénylő tünetek kialakulásáig, a hivatalos diagnózisig” – mondta Tamar Kohn, a svájci Lausanne-ban működő Állami Technológiai Intézet virológusa. „A szennyvízben talált vírustöredékek alapján a közegészségügyi hatóságok jó előre elrendelhetnek zárlatokat, így képesek lehetnek igen korán megakasztani a járvány terjedését. 7-10 nap elképesztően nagy különbséget jelent a várható járványhelyzet súlyosságát illetően!” Bibby szerint a korai felismerés mind az egészségügyi, mind a gazdasági károkat jelentősen mérsékelheti, különösen akkor, ha esetleg jövőre visszatér majd a COVID-19 járványa.

Charles Gerba, az Arizonai Egyetem környezeti mikrobiológusa elmondta, hogy évtizedek óta használják a szennyvizet annak ellenőrzéséhez, hogy sikeres volt-e például egy-egy gyermekbénulás elleni vakcinázás. Hasonlóan használható a szennyvíz arra is, hogy a távolságtartás hatékonyságát ellenőrizzék a COVID-19 esetében. Gerba kimutatta a kórokozó töredékeit Tucson szennyvizében is.