Miként ugranak át a koronavírushoz hasonló kórokozók állatról emberre?

A kullancs széttárt lábakkal várakozik egy fűszál tetején az árnyas erdei ösvény mellett, s amikor a kiránduló arra jár, lába súrolja a fűszálat, a kullancs már rá is kapaszkodott. Megkeresi a számára alkalmas bőrfelületet, befúrja szájszervét a bőrbe, s nekilát a vérszívásnak. Amennyiben a kullancs hordozza a Lyme-kór baktériumát, vérszívás közben ezt át is tudja adni az embernek, aki ennek útján megfertőződik a zoonózisok egy típusával.

Számtalan állatról emberre terjedő kór van, a statisztikák szerint az összes halálozás 16 százalékát a fertőző betegségek okozzák, s a már ismert fertőzések 60 százaléka zoonózis, az újonnan felismerteknek pedig háromnegyede, az USA Nemzeti Egészségügyi Hatósága szerint.

Számtalan módon átjuthatnak ránk e fertőzések, az ízeltlábúak csípésétől vagy más állatok harapásától kezdve a fertőzött állat megérintésén át, egészen a nem rendesen hőkezelt, ill. nem higiénikusan kezelt hús, tej fogyasztásáig, vagy épp a fertőzött víz ivásáig. E kórokozók lehetnek paraziták, baktériumok, gombák, vagy épp vírusok – számolt be a nationalgeographic.com.

Számos zoonózis ártalmatlan, ám némelyik, mint pl. a Lyme-kór is, meglehetősen súlyos, néhány pedig, mint a COVID-19 is, halálos lehet. A világjárványunk eredetére vonatkozó vezető elmélet még mindig az, hogy a vuhani állatpiacon került át az emberre, valamikor 2019 végén. Arról nincs egyelőre pontos elképzelés, miként is került át az eredeti gazdaállatáról egy, az állatpiacon árusított állatra, majd arról az emberre. Az azonban bizonyos, hogy mi védtelenek vagyunk e vírussal szemben, és az ismert betegek száma már meghaladta az egymilliót is világszerte, és több tízezer ember halálát okozta eddig.

Az ebola, amely különösen halálos vírusbetegség, valószínűleg gyümölcsevő denevérekből ered, s ők a vadonban továbbra is hordozzák a vírust, emberszabású majmokkal egyetemben. Akkor kerülhet át belőlük a vírus az emberbe, ha elfogyasztják azok húsát. Más zoonózisoknál köztes hordozóvá vált valamely háziállatunk, pl. a sertés, amelynek kezelése, elfogyasztása során kapja el az ember a fertőzést.

A zoonózisok közös eredete

A legtöbb ember állatok közelében él, még akkor is, ha nem farmon lakik, vagy, ha nincs saját háziállata. A kullancsoktól a mókusokon át a patkányokig számtalan állat él körülöttünk még városi környezetben is, amelyektől elkaphatunk valamilyen betegséget. Nézzünk meg egy rövid (még véletlenül sem teljes) listát a zoonózisokról, az átadni képes, hétköznapi állatok szerint csoportosítva!

Macska: Pasteurella-baktérium, toxoplazmózis, bőrgombásodás

Kutya: veszettség, norovírusok, Pasteurella, szalmonella, bőrgombásodás, bélféreg

Denevér: veszettség, ebola, SARS, MERS, Nipah-vírus, Hendra-vírus

Kullancs: Lyme-kór, Rickettsia-fertőzés, Powassan-vírus, kullancs-encephalitis

Szúnyogok: malária, dengue-láz, nyugat-nílusi láz, zika-vírus, Chikungunya-vírus

Madarak: madárinfluenza (H1N1, H5N1), szalmonella, papagájkór

Szarvasmarha: E. coli baktérium, bőrgombásodás, szalmonella

Rágcsálók: hantavírus, pestis, szalmonella, patkányharapás-láz.

Miként kerülhetjük el a megfertőződést?

• Azonnal mossunk szappannal kezet, vagy, ha nincs víz, megfelelő fertőtlenítővel kenjük át kezünket, ha állatok közelében voltunk, akkor is, ha nem érintettük meg az állatot.
• Tartsuk távol az arcunktól a baromfit, rágcsálót, hüllőt és kétéltűt.
• Az öltözékünkkel és riasztószerekkel óvjuk magunkat a szúnyog-, kullancs- vagy bolhacsípéstől.
• Kerüljük el annak a lehetőségét, hogy megharapjon vagy megkarmoljon egy állat.
• Tartsuk szem előtt az állatoktól kapható fertőzéseket, ha simogató állatkertbe, állatkiállításra megyünk, vagy, ha állatot visznek iskolába, óvodába.
• Saját háziállataink, kedvenceink egészségére is különösen ügyeljünk.