Megállítható-e a gyermekbénulás egy másik járvány közepette?

A gyermekbénulás elleni küzdelem, a Globális Gyermekbénulás Felszámoló Kezdeményezés, a GPEI  vezetőjének (a koronavírus járvány kirobbanása kapcsán) súlyos döntéseket kellett meghoznia március végén: a jelenleg megelőző jelleggel zajló vakcinázásokat egyelőre az év második felére halasztották, a gyermekbénulással ma is küzdő országoknak pedig az aktuális, helyi koronavírus-helyzet függvényében egyedi döntéshozatalt javasoltak. A helyzetről a Science számolt be.

Mit is jelent ez a több évtizede zajló küzdelemben?

Nem túl régen még úgy tűnt, hogy a fekete himlő után a gyermekbénulás lehet a következő félelmetes betegség, amelytől sikerülhet véglegesen megszabadulnunk, azonban a valóság kissé más lett. A szájon át adott vakcinában legyengített vírusok vannak, amelyekre a gyerek szervezetében elkezd termelődni az antitest anélkül, hogy megbetegedés kialakulna. A legyengített vírust azonban a gyerekek ürítik is, és a rossz higiénés környezetben élők körében ennek során olyanok is immunitást szerezhetnek, akik nem kaptak vakcinát, de a környezetből felvették a vírust. Vannak azonban speciális esetek, amikor olyan közösségbe jut ki így a vakcinában használt vírus, ahol rendkívül rossz a higiénia, nincs folyamatos vakcinázás és így szinte egyáltalán nincs még immunitás, a módosított vakcinavírus sokáig a közösségben keringhet, és eközben bekövetkezhetnek benne olyan genetikai változások, amelyek hatására ismét képessé válik tüneteket is okozni. Ez szerencsére igen ritka eset, és ahhoz, hogy megtörténjen, a vírusnak minimum 12 hónapon át keringenie kell az adott, átoltatlan, rossz higiénés helyzetű, és nagy népsűrűségű közösségben. Elsősorban olyan helyszíneken „szabadult ki” így a vírus, ahol valamilyen egyéb tényező akadályozta a folyamatos vakcinázást, például háborús, polgárháborús helyzetek. 2000-2017 között mintegy 3 milliárd gyerek kapott védőoltást, s mindössze kb. 1000 esetben történt a védőoltásból kiszabadult vírus mutációja miatti fertőzés, miközben 13 millió megbetegedést előztek meg a védőoltással.

Ezeket a helyileg kirobbant járványokat gyors vakcinázással meg lehet állítani, de ehhez azonnal cselekedni kell. Most azonban a COVID-19 miatt nem lesz lehetőség erre, és a határozat alapján a további megelőző vakcinázásokkal is leállnak egy időre.

Vakcinázás Pakisztánban, az oltóanyagot már megkapott kisgyerekek egyik kisujj-körmét kék tollal megjelölik.

Forrás: Wikipedia

Kim Thompson, a GPEI által modellezéssel megbízott egyik cég, a Kid Risk Inc. igazgatója szerint mind a vad vírus, mind az oltási eredetű fertőzések száma nőni fog, s visszakerülhet a járvány olyan országokba, ahol már sikerült korábban megszüntetni. Ráadásul a gyermekbénulás csupán egyik olyan betegség, amelynek a tömeges oltóprogramjait most fel kell függeszteni.

Michel Zaffran, a GPEI igazgatója, a WHO munkatársa elmondta, hogy a szájon át adandó cseppekkel háztól házig járó szakemberek két tűz közé kerültek most, mind az érintett közösséget, mind a szakembert magát veszélyezteti a COVID-19. Azonban az oltókampány felfüggesztésével több tízezer képzett egészségügyi dolgozójuk, és más erőforrásaik is felszabadulnak, s így részt vehetnek a koronavírus elleni küzdelemben is. „Nem volt választási lehetőségünk, hiszen nem akartuk, hogy a mi embereink hordják szét a koronavírus-fertőzést.”

Azonban a tömeges vakcinázásnak hatalmas szerepe lenne abban, hogy az a két ország, Afganisztán és Pakisztán, ahol a vírus vad változata még jelen van, végre megszabaduljon e betegségtől. Ha visszatér a fertőzés, különösen olyan országokban történhet ez meg, ahol a legnagyobb a szegénység és a leggyengébb az ellátórendszer, mint pl. Irak, Szomália, Jemen, Szíria.

Afrikában emellett az oltásból eredő mutálódott vírus okozta megbetegedések is előretörhetnek. Tavaly a vírus 2-es szerotípusából eredő járványok 350 gyereket betegítettek meg Afrikában, és igen nehezen tudták csak megfékezni ezt.

Az oltóprogramok felfüggesztéséről a WHO legmagasabb szinten hozott döntést, de ez összhangban volt az oltóprogramokat irányító szakemberek véleményével is. Egyes országok persze folytathatják az oltási kampányokat a GPEI határozata ellenére is, ebbe nincs beleszólása senkinek, ám igencsak emberfeletti feladat lesz ezt a jelen járványhelyzetben biztonságosan megoldani.

Mi jön ezután?

A modellezők nemcsak az oltási kampányok felfüggesztése hatásait, hanem azt is megvizsgálják, hogy amikor majd újraindíthatják a programokat, akkor miként lesz a legcélszerűbb újra felvenni a harcot a betegségekkel. A GPEI szakemberei már most igyekeznek arra felkészülni, hogy elegendő vakcina álljon rendelkezésre, ha ismét munkához láthatnak. Ha a járványhelyzet lehetővé teszi, azonnal újra beindítják az oltásokat, és gőzerővel igyekeznek pótolni a járvány miatti elmaradásokat.

Abban is bíznak, hogy a COVID-19 miatti utazási korlátozások, a távolságtartás, a határok lezárása talán segíthetnek elkerülni a gyermekbénulás-fertőzések gyors terjedését is. Emellett a koronavírus terjedését figyelő szakemberek megbízást kaptak arra is, hogy a gyermekbénulás esetleges felbukkanását is jelezzék.

„Nem hátrálunk meg a gyermekbénulás felszámolása terén” – mondja Rebecca Martin, a GPEI egyik partnerének vezetője – „azonban a világ olyan most, amilyen soha eddig nem volt még.”